Továbbra is jobban teljesít Kovászna megye az országos átlagnál a népszámlálás önkitöltő szakaszában, de települési leosztásban már sokkal árnyaltabb a helyzet, több olyan község is van, ahol jóval tíz százalék alatti az íveket kitöltők aránya – derült ki a prefektúra tegnapi sajtótájékoztatóján. A prefektúra, valamint a statisztikai hivatal munkatársai ismételten felhívták a lakosság figyelmét a május 15-én záruló önkitöltő szakasz fontosságára.
Ráduly István prefektus szerint, noha az eredmények nem rosszak, de az önkitöltő szakasz mégsem alakul úgy, ahogyan szerették volna. A kormányhivatal vezetője emlékeztetett, hogy a népszámlálás kiemelten fontos esemény mind a helyi, mind a megyei közösségek számára, hiszen ez határozza meg az elkövetkező években, hogy a közigazgatási egységek milyen és mennyi fejlesztésre fordítható forrásokat hívatnak le. A különböző támogatásokhoz való hozzáférés a lakosságszámtól is függ, és volt polgármesterként tisztában van azzal, hogy ez mennyit nyom a latban, amikor fejlesztésekben gondolkodik az ember – tette hozzá.
A prefektus ugyanakkor elmondta, az önkitöltő szakasz kiemelt jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek, így a háromszéki magyarság számára is, hiszen ebben a szakaszban biztos, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre, valamint a felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok valóban nyilvántartásba vétetnek. Emlékeztetett: az anyanyelvhasználatra vonatkozó, a közigazgatási kódex által előírt jogok megőrzése az elkövetkező tíz évben attól függ, hogy egy nemzeti kisebbség milyen arányban van jelen egy adott közigazgatási egységben a cenzus eredménye alapján.
Ráduly István azt is szorgalmazta, hogy a polgárok vegyék igénybe az önkormányzatok által működtetett segítőpontokat, ha maguk nem boldogulnak a kérdőívek kitöltésével, és lehetőleg ne hagyják utolsó napokra ezek felkeresését. Az önkitöltő szakasz május 15-én zárul, azaz kevesebb mint húsz nap van hátra. Ráduly István szerint számolni kell azzal is, hogy a második szakaszban a kérdezőbiztosoknak – mivel jóval kevesebben vannak, mint 2011-ben – nem jut idejük mindenkit felkeresni, főképp vidéken, a kimaradókat pedig csak a harmadik szakaszban írják össze különböző intézményi adatbázisokból, a nemzetiséget, anyanyelvet és felekezetet viszont itt már nem veszik nyilvántartásba, azaz „egyszerűen Románia lakosaként regisztrálják”.
Illés Andrea, a megyei statisztikai hivatal vezetője és Lőrinczi Ferenc, a cenzus megyei koordinátora az önkitöltő szakasz hatodik hete végén összesített megyei adatokat ismertette. Eszerint valamivel több mint 52 200 kérdőívet töltöttek ki Háromszéken, ennek közel 52 százalékát városon. Illés Andrea hozzátette: arról nem rendelkeznek adattal, hogy a kérdőívekből hány bizonyult pontosnak, illetve a kitöltöttek között olyan is van, amely nem személyekre, hanem üresen álló lakásokra vonatkozik. A rendelkezésükre álló adatok szerint a megye jobban teljesített az első hat hétben az önkitöltésben, mint az országos átlag, április 7-én a megye 26,4 százaléknál tartott, míg országosan a mutató 23,7 százalék volt. Közigazgatási egységekre leosztva négy község (Kézdialmás, Nagypatak, Előpatak és Csernáton) áll az élen 40 és 60 százalék közötti önkitöltési aránnyal, míg tíz százalék alatti eredményt öt községben jegyeztek (Bölön, Nagyborosnyó, Dobolló, Hidvég, Mikóújfalu). A városok közül csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely lépte át a harminc százalékot.
Illés Andrea is felhívta a figyelmet arra, hogy a cenzus második szakaszában a számlálóbiztosok dolga nehéz lesz, hiszen Háromszéken összesen 228 emberről van szó, akiknek a becslések szerint két hónap alatt fejenként négyszáz háztartást kellene felkeresniük.
Az igazgató továbbá arra is rámutatott, hogy az önkitöltésnél sokan elmulasztják az utólagos ellenőrzést, melyet a népszámlálás hivatalos honlapján lehet megejteni, így előfordulhat, hogy a kérdőív, amelyet kitöltöttek, pontatlan volt, nem fogadták el, és arra ébrednek, hogy május 15. után a kérdőbiztos felkeresi őket. És aki nem kapott visszaigazolást, hogy a kérdőív megfelelően ki volt töltve, az önkitöltés után járó szabadnapot sem igényelheti.
Újságírói kérdésre mindketten elmondták, hogy az egyes közigazgatási egységek teljesítménye szervezési részleteken múlik – ezt az önkormányzatok feladata megoldani –, legyen szó a népszámlálás népszerűsítéséről, a lakosok ösztönzéséről vagy a segítőpontok működtetéséről. Illés Andrea és Lőrinczi Ferenc arra is kitért, hogy hozzájuk is sok tévképzet, álhír eljut a népszámlálás célját illetően és a kérdőívek kapcsán. Ezek kivétel nélkül hamisak, így például az is, hogy több és személyre szabottabb kérdésre kellene válaszolni, mint 2011-ben, sőt, kevesebb van, vagy hogy a háztartások, lakások összeírása azért történik, hogy később a kormány tudja, hol helyezhet el például ukrajnai menekülteket. Olyan hír is elterjedt, hogy 100 lejt kaphatnak, akik az önkitöltést elvégzik. Ez sem igaz, csak szabadnap jár.
Illés Andrea szintén a sajtó érdeklődésére úgy vélte: ha az eddigi ütem fennmarad, az önkitöltésnél sikerül elérni a kitűzött célt, azaz megközelíteni a 40 százalékot.
