A legtöbb vállalkozást Bukarestben törölték a cégjegyzékből, ott 934 cég szűnt meg, 18,98 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A cégbíróság a megszűnt cégek száma szerinti lebontásban, nem pedig ezek arányának növekedése szerint rangsorolta a megyéket, így a lista vegyes: Konstanca megyében 261 felszámolt vállalat 38,10 százalékos növekedést jelent, Temes megyében 241 megszűnt cég 19,9 százalékos növekedést. A bezárt vállalkozások számát tekintve Giurgiu megye 15 céggel hátul áll, de ez ott 50 százalékos növekedést jelent. Kovászna megyében is rossz az arány: a 34 megszűnt cég 41,67 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A legtöbb cég a kereskedelemben,  járműjavításban, az építő- és a feldolgozóiparban dőlt be. (Agerpres)

AZ ÁLLAM ELLENBEN DAGAD. Rekordot döntött a Ciucă-kormány: az államtitkárok és helyettes államtitkárok számát tekintve. A PSD–PNL–RMDSZ-kabinetben jelenleg 118-an viselnek ilyen rangot, míg a korábbi rekorder Dăncilă-kormányban 110-en voltak, mert Liviu Dragnea akkori PSD-elnök a párt kiskirályait juttatta jól fizetett kormányzati tisztséghez. Most azért bővültek a helyek, mert a liberálisok nem akartak lemondani a már általuk birtokolt  posztokról. És a kinevezések folytatódnak: nyolc új államtitkárt vagy helyettest készül felvenni a kormány. Mindezt úgy, hogy a kormány több illetékese is figyelmeztetett: gazdasági válság következhet, ezért oda kell figyelni a kiadásokra. Ja, és a PNL az államapparátus karcsúsítását ígérte. (Főtér)

MAGAS KAMATTAL NŐ AZ ADÓSSÁG. Hatszor drágábban jut hitelhez Románia, mint Bulgária. Az Európai Központi Bank adatai szerint az EU euróövezeten kívüli országai közül Románia jut legdrágábban hitelhez: március végén a román kormány által felvett, tízéves futamidejű hitelek éves kamata 6,20 százalék volt, több mint duplája az egy évvel korábbinak. Magyarország sincs sokkal jobb helyzetben: most 5,92 százalékos kamatot fizet, holott 2021 márciusában  már 2,68 százalékkal is kapott hitelt. Lengyelország 4,83 százalékos, Csehország pedig 3,53 százalékos kamatra tud felvenni kölcsönt tíz évre, ez Varsó számára háromszoros, Prága számára mintegy kétszeres növekedés egy év alatt. A legnagyobb meglepetés Bulgária: az EU legszegényebb tagországa évi 1,09 százalékos kamatra kap kölcsönt, mert alacsonyabb az infláció, a költségvetési deficit, külkereskedelmi mérleghiány és GDP-arányos államadósság is, mint nálunk. Becslések szerint Románia az idén 20 milliárd lejjel többet fog költeni az államadósság kamataira a tavalyi 18 milliárdnál, és a következő években a kamatterhek tovább fognak nőni, mivel az ország adóssága az elmúlt két évben ijesztően, 203 milliárd lejjel nőtt. (Maszol/Economica)