Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletének tagjaival tervezett tanácskozása előtt Stoltenberg hangoztatta: a két ország az észak-atlanti szövetség legközelebbi partnere, hadseregeik színvonala megfelel a NATO legmagasabb elvárásainak.

Szavai szerint erős politikai üzenetet hordoz, ha a szövetséges országok úgy döntenek, elfogadják Finnország és Svédország tagsági kérelmét, és ezzel kinyilvánítják, hogy a két ország biztonsága fontos minden NATO-tagállam számára. Hangoztatta továbbá: Helsinki és Stockholm szabad döntése, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz. „Amennyiben így döntenek, Finnországot és a Svédországot a NATO tárt karokkal fogadja” – tette hozzá.

Oroszország ukrajnai beavatkozásával kapcsolatban a NATO főtitkára azt monda, a „brutális orosz agresszió” megmutatta azon országok, köztük Moldova és Georgia „technikai és politikai támogatásának” fontosságát, amelyek nem tagjai sem a NATO-nak, sem padig az Európai Uniónak.

Roberta Metsola arról beszélt, hogy az Európai Unió régóta a biztonsági unió kiépítésén dolgozik a tagországok védelmének biztosítására. A két észak-európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősítené az unió stratégiai biztonságát – közölte.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit betartsák és a lehető leghatásosabbak legyenek. Támogatja továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben.

Az európai uniós integrációra vonatkozóan feltett újságírói kérdésre válaszolva az EP elnöke azt mondta, az Európai Parlament mindig szívesen látja azokat az országokat, melyek Európát otthonuknak tekintik. Az ukrajnai orosz háborúra utalva Metsola közölte: az EP megérti azokat a fenyegetéseket, amelyeknek néhány ország ki van téve, és ha eljön az ideje, az Európai Parlament kész támogatni uniós integrációjukat.