Minden különösebb megnyitó nélkül vette kezdetét az idei Csoma-napok tudományos konferenciája, a hivatalos eseményt tegnap estére, a Csoma-tárlat megnyitójára halasztották. Az április 30-ig zajló értekezlet a Kőrösi Csoma Sándor – Tények és érvek a magyarságkutatásban címszó alatt zajlik a csomakőrösi Debreczi panzió előadótermében.
A nagy volumenű, Kőrösi Csoma Sándor eszméjét követő, megtartó esemény főszervezője, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület nevében Gazda József nyugalmazott tanár nyilatkozott lapunknak.
„Nem akarom rangsorolni az előadókat. Örömmel tölt el, hogy a hagyományoknak megfelelően több mint harminc előadó van jelen, közöttük sok neves személyiség. A hagyomány abban él, hogy be tudjuk hálózni a Kárpát-medencét. A szellem tovább él” – mondta Gazda József.
Az idei Csoma-konferencia tudományos anyagát sűrítő majdani könyvvel kapcsolatban elmondta, a magyarságkutatással kapcsolatos írások nem mindegyike érkezett már be. Hozzátette: „Valahogy fektessük le a cáfolhatatlanul magyar tényeket. Csak egyet említek: vitatják, hogy a hunokhoz van-e közünk. De a hatodik században a Meotisz-mocsarak között miért volt egy Moegenisz magyar nevű király? Ő mit keresett ott? Hun királyként.”
A Csoma-kultuszt kiemelkedően éltető Gazda József érdeklődésünkre azt is elmondta, szándékában áll a mozgalom fiatalabb generációknak való átadása. A kovásznai Csoma-központ vezetője Ferenczné Szőcs Éva lesz, és ő veszi át a Csoma-egyesület vezetését is, maga választotta legfontosabb munkatársait, Demes Évát és programszervezőnek Tasnádi Leventét.
A Csoma-napok konferenciával párhuzamos rendezvényei tegnap este Kovásznán a Kádár László Képtárban a Csoma-tárlat megnyitásával kezdődtek, az eseménysorozat vasárnap zárul Csomakőrösön, ahol az idei Csoma-díjazottnak átadják a kitüntetést.
