A mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.

A Fidesz–KDNP képviselői az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél. A Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak. A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nemcsak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel. A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja ökumenikus istentiszteleten vett részt az alakuló ülés előtt. Hadházy Ákos – aki függetlenként dolgozik a parlamentben – nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja.
 

Igen a nemzeti érdekek képviseletére

Áder János köztársasági elnök arra biztatta a képviselőket, hogy a következő években mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára, a tényekre építő vitákra és a közös sikerekre, de mondjanak nemet az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására, a békétlenségre és a hazugságra.

Az államfő beszédében leszögezte: a magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz, és arról is, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, és ki kap ellenzéki szerepet. Hozzátette: a választók döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania, az új Országgyű­lés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll.

Áder János bejelentette: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének. Emlékeztetett: múlt pénteki megbeszélésükön az új kormány megalakítására felkérte a jelenlegi miniszterelnököt, aki a felkérést elfogadta.

Hangsúlyozta: Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy csak igenekből lehet országot építeni. De ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, hogy a választók bizalmát elnyerhessék, megtarthassák, először nemet kell mondani néhány dologra. Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, elvtelenségre. Nemet az alpári beszédre – emelte ki. Igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk – tette hozzá.

Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének, a budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének – hangsúlyozta, arra biztatva a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, a fővárosban élők pedig látogassanak el vidékre és a határon túlra. Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása! – szólított fel, hozzáfűzve Deák Ferenc figyelmeztetését, miszerint „polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen”.
 

Kövér Lászlót újraválasztották

Kövér Lászlót (Fidesz) választották az Országgyűlés elnökévé. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. Kövér László megválasztását követően esküt tett a plénum előtt.

Alelnöknek megválasztották Jakab Istvánt (Fidesz), Lezsák Sándort (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajost (DK), Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek pedig Hende Csabát (Fidesz).

Turi-Kovács Béla az ülésen ismertette a képviselőcsoportok vezetőit – Kocsis Máté (Fidesz), Simicskó István (KDNP), Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Fekete-Győr András (Momentum), Tóth Bertalan (MSZP), Tordai Bence (Párbeszéd), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Ungár Péter (LMP) –, majd átadta az ülés vezetését Kövér László házelnöknek.

Kövér László köszöntőjében arról beszélt: tagadhatatlan, mert a tények igazolják, hogy nemzetünk, társadalmunk, családjaink állapota, helyzete, boldogulási esélyei ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor. A házelnök köszöntőjében kiemelte: a választás eredményének alakulását legerőteljesebben éppen ez határozta meg. Hangsúlyozta: Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont biztosít és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül.

Ugyanakkor a veszélyek korát éljük, és mindazt, amit az elmúlt 32 év munkájával elértünk, ma újra veszély fenyegeti: pénzügyi-gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és a szomszédban dúló háború – magyarázta Kövér László. Úgy fogalmazott: erőnk és képességeink minden eddigieknél nagyobb mértékű latba vetése, minden eddiginél nagyobb fegyelem mellett állhatunk csak helyt a „készülő viharban”. Ebben a kormánypárti képviselők felelőssége nagyobb, de a felelősségben az ellenzék is osztozik – jelentette ki.

Kövér László Mátrai Márta fideszes képviselőt javasolta háznagynak. A parlament plénuma 145 igen vokssal, egyhangú szavazással háznaggyá választotta Mátrai Mártát.

Elfogadták a bizottsági struktúrát, megválasztották a testületek vezetőit. A magyarországi nemzetiségek delegáltjait tömörítő testület mellett 15 bizottság működik a ciklus során a parlamentben, közülük tízet kormánypárti, ötöt ellenzéki elnök vezethet.

A parlament ülésének végén a képviselők elénekelték a Szózatot.