Ha sem Moszkva, sem Brüsszel nem enged a csak rubelért járó orosz gáz körüli huzavonában, súlyos téli gázválság felé haladhat, főleg a közép-európai régió. A jelenlegi szállítási leállásokon túl, ha őszig nem sikerül kellő mennyiséggel feltölteni a gáztározókat, elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására. A portfolio.hu-n jelent meg az az átfogó gázipari elemzés, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom május 1-jétől teljesen leállította volna az Európába irányuló szállításokat – a tanulmányból vészjósló következtetések vonhatók le. Az Európai Unióban ugyanakkor terítéken van a hatodik, az orosz kőolaj behozatalát korlátozó szankciós csomag is.
Mint ismeretes, sem Moszkva, sem Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni. A helyzet annyira kiélezett, hogy a hétfői rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozón is megerősítették: a vitának május 20-a körülig el kell dőlnie – számos tagállam gázcégének eddig a dátumig esedékes fizetnivalója van az oroszok felé.
Két tűz között
Vlagyimir Putyin március 31-én aláírt rendeletével azt már elérte, hogy összezavarja az Európai Unió vezetőit és a gázcégeket. Hiszen az orosz gáz – ráadásul országonként más arányban – nélkülözhetetlen, s bár ideig-óráig kisegíthetik egymást a tagállamok, a helyzet már középtávon sem fenntartható. A gázszámlák kifizetési láncolatába az oroszok által egyoldalúan közbeiktatott új szereplő (a Gazprombank) nem csupán a leállítás ürügyéül szolgál, hanem a magas gázáraknak is megágyaz.
Ebből Európa-szerte több állam a gyakorlati megközelítést választotta: engedelmeskedni kell az oroszoknak, különben nem lesz gáz, s így vagy úgy, de számlát nyitott a Gazprombanknál. Ráadásul kettőt, hiszen a nyugati ügyfeleknek a rendelet szerint egy eurós és egy rubeles számla közti átváltás útján kell fizetniük. Az uniós szankciós rendszer betartása felett is őrködő Európai Bizottság azonban hetek óta arra figyelmezteti a tagállamokat és rajtuk keresztül az orosz gázt vásárló importőrcégeket: ha az oroszoknak engedelmeskednek, azzal aláássák az unió által közösen meghozott szankciókat, egyébként is, a rubelben való fizetés csak zsarolás az orosz fél részéről.
Az ördög a részletekben van
De hogy hogyan is működik az oroszok által egyoldalúan bevezetett rendszer, arra a bolgár példa adott támpontot. Amint a Politicónak a bolgár miniszterelnök-helyettes elárulta, ők előzetesen a meglévő gázszállítási szerződésükhöz kaptak egy módosítási tervet a Gazpromtól. Eszerint miután átutalják az eurót a speciális számlára, onnantól lényegében elveszítik az ellenőrzést a pénzük sorsa felett, azt egy jelenleg ellenséges állam intézménye váltaná át valamikor, valamilyen árfolyam mellett rubelre, és ezt utalnák tovább a Gazpromnak, hogy teljesítettnek lehessen tekinteni a gázszámlát illető kifizetést. Ez történik akkor, ha nem nyitnak saját rubelszámlát. A bolgár illetékesek próbaként elutaltak 50 ezer dollárt arra a számlára, amelyen keresztül Putyin rendelete előtt fizetni szoktak a gázért. Innen azonban az oroszok a pénzt visszaküldték, aztán elzárták a gázcsapot. Meg nem erősített hírek szerint a lengyelek is ugyanígy próbáltak fizetni. Ezután derült ki, hogy egyes kisebb európai gázvásárlók már nyitottak rubeles számlát a Gazprombanknál, néhányan pedig már fizettek is rubelben a gázért, az osztrák OMV pedig szintén mérlegeli, hogy rubelszámlát nyisson.
Az Európai Bizottság szerint azonban a rubelszámla sérti az uniós szankciókat, de az is gond, hogy az első és második számla közötti euróról rubelre váltással kikerül a kontroll az európai gázvásárló kezéből, a váltás során pedig az orosz jegybankkal (onnan jön a rubellikviditás) és annak tartalékával is áttételesen kapcsolatba kerül a gázvásárló (oda kerül az átváltott deviza), márpedig az orosz jegybank szankciók hatálya alatt áll. A Bizottság ajánlásai, miszerint vagy fizessenek az eredeti módon, vagy csupán az első, eurós (esetenként dolláros) Gazprombank-számlát nyissák meg, és oda utalják el a pénzt, azonban csak növelték a bizonytalanságot. Ráadásul a Bizottság alelnöke elárulta, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat azon tagállamok ellen, amelyek engedik az eurós és rubeles számlán keresztül rubelben fizetni az illetékességük alatt működő gázcégeket.
Az energiaügyekért felelős uniós biztos szerint azonban az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy valamely tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre. Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve Kadri Simson Putyin elnök újabb megosztási kísérletének nevezte a helyzetet, amire az unió szolidaritással válaszol. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette: a vállalatok, amelyek engednek a nyomásnak, hogy az eurót rubelre váltsák át a Gazprombanknál vezetett számláikon keresztül, megsértik az uniós szankciókat. Mint mondta, az EU részletes iránymutatást készít azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok miként cselekedhetnek a kifizetésekkel összefüggésben a szankciós kereteken belül. Azt is kiemelte, hogy a Lengyelországba, illetve Bulgáriába irányuló szállítások leállítása is arra mutat rá, hogy az orosz beszállítás nem megbízható, így minden tagállamnak kidolgozott vészhelyzeti tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha az ellátás esetleg megszakadna.
A középtávú tét
Az ipari korlátozás lehetősége nem légből kapott, A Gázszállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) nyári kitekintő elemzésében azt a forgatókönyvet is modellezte, hogy mi lenne, ha teljesen leállnának az orosz gázszállítások. Kiderült, hogy ha május 1-jétől leállna a közép-európai régió országaiba irányuló gázszállítás, akkor a tározókat csupán 15–45 százalékig lehetne feltölteni.
Elcsúsztatott olajembargó
Az Európai Bizottság tegnap terjesztette be javaslatát, amely az év végével megtiltaná orosz olajtermékek importját az Európai Unióba. A kőszén embargójához hasonlóan ez az intézkedés is több hónapos felkészülési idő után lép életbe, speciális helyzete miatt pedig Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket vagy átmeneti intézkedéseket” kap.
Amint az várható volt, az orosz háború finanszírozási csatornájának aláásását célzó lépés (az orosz olajexport bevételeinek mintegy fele érkezett az unióból) nem azonnali hatállyal érkezik. Az EU függése az orosz olajtól 25 százalék körülire tehető, az egyes tagállamok között azonban jelentős eltérések vannak: a magyar arány kb. kétharmados, a szlovák csaknem 100 százalékos. Ráadásul még az év végére kinyújtani tervezett olajembargós lépés is okozhat megrázkódtatásokat, főleg a világpiaci olajárak jelenleg is magas szintje, illetve a jelentős inflációs és társadalmi következmények miatt.
