Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában kijelentette: az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól. A Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja. A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy „a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”. Az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

A vita során Vitányi István (Fidesz) rámutatott: a humanitárius katasztrófa kezeléséhez, az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményének kivédéséhez Magyarországnak hatékony és gyors nemzeti válaszokat kell adnia. Szerinte április 3-án a magyarok egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy az országnak ki kell maradnia ebből a fegyveres konfliktusból, és nem lehet azt sem hagyni, hogy a háború árát a magyarok fizessék meg. Hangsúlyozta, a szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra. Simicskó István (KDNP) arról beszélt: a mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom, nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. Ritter Imre nemzetiségi képviselő a törvénymódosítási javaslatokról szólva a magyarországi nemzetiségek bizottsága véleményét tolmácsolva úgy fogalmazott: gyors és jó döntésekre van szükség.

Az ellenzéki pártok a javaslat ellen foglaltak állást. Arató Gergely (DK) úgy értékelte, az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, szerinte a rendkívüli jogrendek megalapozottságát erodálja, ha túl sokszor rendelik el. Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka szerint valójában arról döntenek majd, hogy adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon és folytassa a rendeleti kormányzást „ki tudja, meddig”. Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka kifejtette: a COVID-dal kapcsolatban kihirdetett veszélyhelyzet megmutatta, hogy ez valójában „politikai trükk”, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja. Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány nem az emberek valódi problémáját kezeli, hanem azon dolgozik, hogy saját hatalmát koncentrálja, érdemi megoldások helyett „jogászkodjon”. Keresztes László Lóránt (LMP) szerint sok esetben a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrend adta felhatalmazással, a rendeleti kormányzás eszközeivel.