Kelemen azt mondta, valószínűleg ez év őszén, augusztus-szeptemberben kezd majd érezhetővé válni a gazdasági és élelmiszerválság. „Ennek közvetlen, azonnali hatásait nem feltétlenül mi fogjuk érezni Romániában, nem is feltétlenül az Európai Unió államai, hanem az afrikai országok, amelyek óriási mértékben függenek az ukrán és orosz importoktól. Ha ott élelmiszerválság, éhínség tör ki, akkor az emberek elindulnak Európa felé, és így a válság hatása később, de hirtelen fog elérni minket. Ezek a kölcsönhatások közismertek, és hangsúlyozom, fel kell készülnünk: az Európai Uniónak, minden tagállamnak külön, de együtt is, egy inflációs válságra. Egyesek stagflációt jósolnak, és ez nem túl erős kifejezés arra, ami jönni fog” – fejtette ki a kormányfőhelyettes.

Kelemen Hunor emlékeztetett, a román állam elkezdte a felkészülést energetikai téren, idén a kormány 17 milliárd lejes intézkedéscsomagot fogadott el, amely párhuzamosan célozza a szociális és a gazdasági szegmenst. Azt is elmondta, a kormány ezzel az intézkedéscsomaggal nem tartja lezártnak küldetését, mindenki tisztában van vele, hogy a gazdasági, pénzügyi helyzet függvényében további beavatkozásokra lehet szükség.

Kijelentette ugyanakkor, hogy egyetlen intézkedést sem lehet meghozni úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a velejáró költségeket és a fenntarthatóságot. „Egyszerű lenne elvenni a pénzt a befektetésektől és a szociális problémák kezelésére fordítani, ebből fedezni a szociális költségeket. De befektetések nélkül, munkahelyek nélkül egyszer csak üresen marad a kassza” – hangsúlyozta.

Szó esett a képviselők és szenátorok külön nyugdíjának eltörlését előíró törvénytervezetről is, amelyet nemrégiben alaptörvénybe ütközőnek ítélt az alkotmánybíróság. Kelemen Hunor kifejtette, a tervezet populista és demagóg. Meglátása szerint az államnak minden típusú külön nyugdíjjal foglalkoznia kellene, és ez a kérdés azért is problémás, mert egyes kategóriáknak (például a katonáknak, a belügyi struktúrák alkalmazottainak stb.) tilos a rendszeren kívüli munkát vállalniuk. Ugyanakkor az sem korrekt, hogy egyes bírák és ügyészek 50 évesen nyugdíjba mehetnek, és utána nagyobb nyugdíjat kapnak, mint amekkora a fizetésük volt – tette hozzá a politikus, aki szerint ilyen körülmények között kizárólag a törvényhozók külön nyugdíját eltörölni demagóg és populista lépés lenne, ami semmit nem old meg. Ebből a megfontolásból nem vettek részt a tervezetről döntő szavazáson – magyarázta.

A PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta kormányról a szövetség elnöke azt mondta: egyrészt valóban hatékonynak tartja ezt a koalíciót, másrészt úgy látja, nem volt más alternatíva. Az USR-vel való kormányzás több okból nem működött, ebben a parlamenti ciklusban nincs más megoldás. „Ilyen időszakban nem lenne megfelelő egy kisebbségi kormány” – jelentette ki. Hozzátette: a jelenlegi felállás jelenti a hatékony és felelősségteljes megoldást.