Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő úgy fogalmazott: Finnországnak haladéktalanul be kell adnia tagsági jelentkezését. Reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben. A szomszédos Svédország várhatóan a következő napokban dönt a védelmi szövetséghez való csatlakozásról.

A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és komolyan soha nem vette fontolóra, hogy csatlakozzék az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben. Az utóbbi hónapokban a finn közvélemény érezhetően támogatni kezdte a csatlakozás ötletét, a legutóbbi felmérés már a NATO-tagság 76 százalékos támogatottságát jelezte, és ezt csak 12 százalék utasította el. A korábbi években az ország esetleges NATO-tagságát csak a finnek nagyjából 25 százaléka pártolta.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap kiadott közleményében kijelentette: Finnország NATO-tagsága mind a katonai szövetséget, mind pedig Finnországot erősítené. „Amennyiben Finnország a jelentkezés mellett döntene, nagy szeretettel fogadnánk a NATO-ban. A csatlakozási folyamat zökkenőmentes és gyors lenne” – mondta a főtitkár, majd hozzátette: Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, kiforrott demokrácia, tagja az Európai Uniónak, és fontos tényezője az euroatlanti biztonságnak.

A Reutersnek nyilatkozó diplomaták és tisztviselők szerint Finnország és Svédország gyorsan elérheti a NATO-tagságot, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy az észak-atlanti szövetség csapatai fokozottan jelen lehessenek az észak-európai régióban, már a ratifikációs folyamat idején is.

Az orosz fél korábban többször jelezte: a szervezet bővítése közvetlen veszélyt jelent saját biztonságára nézve. Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn és a svéd javaslatok megszületésekor is hangsúlyozta, hogy ha a két északi ország csatlakozik a katonai tömbhöz, annak „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek.

Tegnap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő reagált a fejleményekre, megismételve országa korábbi álláspontját. A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegetést jelent Oroszország számára – mondta Dmitrij Peszkov. Szerinte az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva a kiegyensúlyozás és önnön biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája milyen mértékben kerül közelebb a határáig.