Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tegnap Berlinben. A kancellár a Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó „drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.
A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem „történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának” – mondta Olaf Scholz. Mindkét ország Németország „nagyra becsült szövetségese”, és csatlakozásukkal hozzájárulnak a NATO védelmi képességének további erősítéséhez. Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.
Kiemelte, hogy Finnország és Svédország számíthat Németországra. Berlin a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést a NATO-tagságra pályázó két országgal, különösen a Balti-tenger térségében – mondta a német kancellár, ismertetve, hogy közös hadgyakorlatokat terveznek Finnországgal és Svédországgal.
Orosz bírálatok
Németország Olaf Scholz kancellár és a jelenlegi kormány hatalomra jutásával elveszítette az önállóság utolsó jegyeit is – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfői moszkvai ismeretterjesztő ifjúsági fórumon. Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett: az EU-ban valószínűleg csak Emmanuel Macron francia elnök „próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni”, de, mint mondta, biztos benne, hogy ezt nem fogják megengedni a kontinensnek. Megjegyezte, hogy az EU mindinkább összeolvad a NATO-val, amiből szerinte nem is csinál titkot. Szóvá tette, hogy Scholz kancellár eltűrte a berlini ukrán nagykövet vele szembeni modortalanságát.
A finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva az orosz diplomácia vezetője azt mondta, a szövetség már évek óta számba veszi a két ország területét a keleti terjeszkedésre vonatkozó katonai tervei során, ezért belépésük ebben az értelemben valószínűleg nem jelent nagy különbséget. Közölte, hogy Moszkva Finnország és Svédország csatlakozásában egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépést lát, Oroszország elrettentésének és a szövetség tevékenységének az Északi-sarkvidékre történő kiterjesztésének összefüggésében.
Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra való kiterjesztésére – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének hétfői moszkvai csúcstalálkozóján. Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”. Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.
Igyekeznek a svédek
Ann Linde svéd külügyminiszter tegnap aláírta Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, amivel formálisan is véget vetnek a skandináv ország több mint 200 év óta tartó katonai semlegességének. „Úgy érezzük, a lehető legjobb döntést hoztuk meg Svédország számára” – mondta Linde az aláírási ceremónia alatt. Az aláírt kérelmet továbbítják Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy a svéd kormány úgy döntött: benyújtják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez. A nap folyamán parlamenti vitát tartottak, amelyen csaknem az összes párt támogatta a svéd NATO-tagságot.
