A kormányfő a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács május végi rendkívüli ülésén képviselendő német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását. A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket. Ugyanakkor „gyors és gyakorlatias” segítséget kell biztosítani az „európai családba” tartozó országnak. Ezért kell létrehozni az Ukrajnát támogató „szolidaritási alapot”, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná – mondta Olaf Scholz.

Ne javasoljanak Ukrajnának tűzszünetet az orosz csapatok teljes kivonása nélkül, mert ez „lehetetlen” – kérte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja. Leszögezte: az ukrán társadalomnak nincs szüksége egy új „Minszkre”, mert az nem képes szavatolni, hogy a háború néhány éven belül ne kezdődjön újra.

Az elmúlt 24 órában az Azov „nacionalista alegység” 771 fegyverese adta meg magát a Mariupolban, az Azovsztal acélműnél – jelentette be tegnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi miniszter szóvivője. A tábornok szerint a körülzárt üzemben május 16. óta összesen 1730 fegyveres adta meg magát, köztük 80 sebesült.

Különleges nemzetközi törvényszéket kell létrehozni, és bírái elé kell állítani Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseiket az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűntettek miatt – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői tegnap. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban különleges nemzetközi törvényszék felállását sürgetik az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kapacsán. Az EP-képviselők felszólították az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért a háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett bűncselekmények miatt.