A Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartott vasárnap esti előadáson Básti Juli, Jordán Tamás, valamint Lukács Sándor Kossuth-díjas színészek elevenítették meg Méhes György színművét.

Az ünnepi eseményen az író örököse, Nagy Elek elmondta: a Méhes György Alapítvány 300 ezer eurós tőkével indul, melyet idővel 3 millió euróra kívánnak növelni. Így a Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa.

Az alapítvány céljairól szólva kifejtette, ezek ugyanazok, melyek a névadó Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró, a Nagy Elek néven született, majd Méhes György álnéven publikáló édesapja céljai is voltak. „A legfőbb cél az, ami az irodalom lényege, hogy nyelvében él a nemzet” – mutatott rá, további célként a határon túli kultúra, irodalom, költészet, a fiatal írók, költők és kulturális programok támogatását említve. De a hagyományőrzés és a nemzetek békés együttélésének elősegítése szintén szerepel a célok között, akárcsak Méhes György életművének a gondozása – áll az eseményről kiadott közleményben.

A hétfői sajtótájékoztatón Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke elmondta: megdőlt az a toposz, hogy a rendszerváltás előtt nem születtek és nem kerültek a fiókokba fontos irodalmi művek. Méhes György színműve is ezt bizonyítja.

Nagy Elek Méhes György koráról, a 20. század második felének kolozsvári viszonyairól mondott anekdotákkal teli beszédet. Azt is megemlítette: az erdélyi magyar gyermekek Méhes Györgynek a Napsugár gyermeklapban közölt történelmi meséiből ismerkedhettek meg a magyar történelemmel.

Láng Gusztáv irodalomkritikus elmondta: a piacgazdaság viszonyai között fontos felismerni, hogy a kultúra nem működtethető piaci alapon. „A vers nem piaci áru, de azzá válik, és ezzel megalázzuk a szerzőjét” – fogalmazott. Úgy vélte: az irodalmat támogató alapítványok tulajdonképpen mentesítik a szerzőt a piac követelményeitől.