Az ukrajnai háború gazdasági következményeire való tekintettel 2023 végéig felfüggesztené az uniós költségvetési szabályokat az Európai Bizottság. Az európai szemeszter tegnap közzétett tavaszi csomagját bemutató brüsszeli sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke elmondta: a javaslat célja, hogy segítse az európai gazdaságokat az ukrajnai háború által okozott gazdasági nehézségek átvészelésében.
A stabilitási és növekedési paktum szabályai szerint az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia, az államadósság pedig nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé, vagy folyamatosan csökkenő pályán kell lennie. A paktum szabályait 2020 márciusában függesztette fel a bizottság – egészen 2023 elejéig – a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítésére.
A testület úgy véli, hogy a példátlan energiaár-emelkedés és az ellátási láncok folyamatos zavarai miatt a gazdasági kilátásokat érintő fokozott bizonytalanság és erősen lefelé mutató kockázatok indokolják a szabályok felfüggesztésének meghosszabbítását 2023 végéig.
Ajánlások Magyarországnak
A bizottság tegnap ugyancsak nem kötelező jellegű országspecifikus ajánlásokat is közzétett.
Magyarországra vonatkozóan a testület felhívta a figyelmet: a magyar gazdaság fellendült a 2020-as recesszióból, azonban a gazdasági növekedés és a termelékenység várhatóan megtorpan, miközben az infláció továbbra is magas marad.
A testület véleménye szerint a mérsékelt politikai akarat visszatartja Magyarország zöld átállását, és a digitális átmenet terén is lemaradás tapasztalható. A bizottság megállapította, hogy Magyarország energiaszektora erősen függ Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok és a beruházások tekintetében, energiafelhasználásának kétharmadát kőolaj és földgáz adja, az egyetlen olajfinomítója is főként Oroszországból származó olajat használ. Az ajánlások felhívták a figyelmet arra, hogy csökkenteni kell az általános függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése révén. A testület fontosnak tartja a fosszilis tüzelőanyagok importjának diverzifikálását és a más országokkal létesítendő kapcsolódási pontok létrehozását.
Az ajánlások továbbá rámutatnak, hogy Magyarországnak többek között fokozottabb figyelmet kell fordítania a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjára, különösen képzettségi szintjének növelése és a munkanélküli-segélyek időtartamának meghosszabbítása révén. A bizottság szerint ugyancsak fontos az oktatási eredmények javítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése az oktatásban. A testület a korrupcióellenes intézkedések megerősítését is szorgalmazza, a többi között az ügyészségi erőfeszítések és a közérdekű információk jobb elérhetősége révén.
