Megalakult az ötödik Orbán-kormány. Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették. Az alaptörvény szerint a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kinevezéssel megalakul az új kormány. Az új kormánytagok letették a hivatali esküt.
Az átirat szerint az államfő május 24-i hatállyal a miniszterelnök javaslatára Csák Jánost kulturális és innovációs miniszterré, Gulyás Gergelyt Miniszterelnökséget vezető miniszterré, Lázár Jánost építési és beruházási miniszterré, Nagy Istvánt agrárminiszterré, Nagy Mártont gazdaságfejlesztésért felelős miniszterré, Navracsics Tibort területfejlesztésért felelős miniszterré, Palkovics Lászlót technológiai és ipari miniszterré, Pintér Sándort belügyminiszterré, Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré, Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterré, Szalay-Bobrovniczky Kristófot honvédelmi miniszterré, Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Juditot igazságügyi miniszterré, Varga Mihályt pedig pénzügyminiszterré nevezi ki.
Most igazán belevaló kormány kell
Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat – mondta Orbán Viktor május 16-án újraválasztott miniszterelnök az ülésén. Felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait. Megőrizni, sőt, megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát, támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot – sorolta. Hozzátette: Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelmeztetve kérte fel a közös munkára.
Kifejtette: a választópolgárok akaratából 2010 óta a negyedik, összességében az ötödik alkalommal mutathatja be Magyarország új kormányának tagjait. A helyzet mégis páratlan Magyarország 1990 utáni történetében, és köszönet illeti a választópolgárokat, hogy április 3-án a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították – mondta. Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott fel, ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom. A kormány tagjaitól azt várja, hogy a megszerzett bizalmat megőrizzék, a megelőlegezett bizalmat pedig valóra váltsák – jelentette ki Orbán Viktor.
Úgy vélte, ez most különösen emberpróbáló feladat lesz, mert „a koronavírusból még alig lábaltunk ki, a szomszédunkban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre”. Felidézte, hogy 32 éve képviselő és vesz részt a külpolitikai életben, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. Hozzáfűzte: az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.
A miniszterelnök szerint a 2020 és 2030 közötti évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora. 2020–2021-ben koronavírus-járvány volt, 2022 eleje óta pedig háború a keleti szomszédunkban – emlékeztetett. Úgy látja, mindezek következményeként menekültáradat, soha nem látott mértékű energia- és nyersanyagár-emelkedés, infláció is tört a világra. Egy időben fenyeget a 21. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, valamint egy globális energia- és élelmiszerválság. Kiemelte: az energia- és élelmiszerválság destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és még a 2015-ösnél is nagyobb népvándorlást indíthat útjára. Ez óriási kihívást jelent a világ gazdagabbik fele számára, ideértve Magyarországot is – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát, vagyis most igazán belevaló kormány kell.
A nemzeti érdekek képviseletéért
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lett ismét. A kormányfő úgy fogalmazott: miniszterelnök-helyettesként továbbra is a történelmi egyházakat és a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyek előmozdításáért felel. Semjén Zsolt miniszteri felelőssége az összmagyarság képviselete – hangsúlyozta. Aláhúzta: azt várják tőle, hogy az egységes magyar nemzet alaptörvényben rögzített eszméjét váltsa valóra a mindennapokban.
A miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert arra kérte fel, hogy továbbra is a tőle megszokott fáradhatatlansággal képviselje a magyar nemzeti érdekeket, erősítse meg Magyarország kapcsolatait a szövetségeseivel és keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. A minisztertől azt kérte: „játsszon minden hangszeren, legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb, de leginkább érje el azt, amit kell”.
Orbán Viktor úgy összegzett: az új kormány névsora is mutatja, hogy „az előttünk álló veszélyekkel teli éveknek egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország”. A magyar kormány tagjaiként a rájuk nehezedő feladat súlyával arányos felelősséggel, határozottsággal és alázattal vállalják a magyar nemzeti érdekek képviseletét, a magyar szabadság és szuverenitás védelmezését – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy számítanak a képviselők támogatására. „A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenekelőtt, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta beszédét a miniszterelnök.
