A tavalyihoz képest egy rangfokozattal magasabb elismerésben részesítette az ESO Angels és az Európai Stroke Társaság a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházat az érdugulás okozta (iszkémiás) stroke (agyéresemény) kezelése terén nyújtott teljesítményéért – jelentették be tegnap az egészségügyi intézmény képviselői. A díjat az agyéresemények gyors és hatékony kezeléséért osztják ki minden évben több kategóriában, a megyei kórház idén a VPlatinum, azaz platina fokozatra bizonyult érdemesnek, ami jelentős előrelépés tavalyhoz képest, amikor az arany fokozatot érdemelték ki. Az intézmény képviselői jelezték, hogy tovább szándékoznak javítani a stroke-kezelés hatékonyságát, de ehhez a lakosság segítségére is szükségük van.
Az elmúlt egy évben a szóban forgó ellátást illető változásokról, fejlesztésekről, valamint a díjjal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról András-Nagy Róbert menedzser, valamint Forró Csilla neurológus szakorvos, az intravénás trombolízis program koordinátora számolt be.
Eszerint a megyei kórház második alkalommal vehette át az elismerést, ráadásul idén annak egy magasabb fokozatát, ami az ellátás jelentős fejlődését mutatja. Az országban mindössze 44 kórházban alkalmaznak trombolízises (a vérrög feloldását célzó, intravénás) kezelést, ebből pedig csupán tíz részesült az ESO Angels nemzetközi stroke-kezelési minősítésre szakosodott civil szervezet kitüntetésében, és a sepsiszentgyörgyi mellett mindössze a bukaresti Elias Kórház kapta meg a platina fokozatot. A következő és egyben legmagasabb szint a gyémánt, melyet a brassói és a kolozsvári kórház vehetett át. Az egyetlen mutató, amelyben utóbbiak eltértek a platina fokozattól, hogy érdugulással kórházba került több páciensen alkalmazzák a trombolízises beavatkozást.
A sepsiszentgyörgyi intézményben először 2019. július 1-jén alkalmazták ezt az eljárást, ezen idő alatt összesen 138 személy részesült ilyen kezelésben. Forró Csilla arról is beszámolt, hogy évről évre nőtt azoknak a pácienseknek a száma, akiket kezelésben tudtak részesíteni, ami annak köszönhető, hogy sikerült jelentősen lecsökkenteni a beavatkozási (a stroke megtörténte, valamint a kezelés alkalmazása közötti) időt.
A szakorvos arra is rámutatott, hogy a beavatkozási folyamat felgyorsításához első fordulóban kórházon belüli kiértékelési és elemző rendszert állítottak fel az érintett osztályokkal, mely révén meghatározták, milyen lépésekkel tehetik hatékonyabbá a beavatkozást, majd ezt követte a mentőszolgálattal való megállapodás, mely értelmében a mentősök közvetlen értesítik a neurológus szakorvost és a sürgősségi osztályt, így a kezeléshez szükséges információk már rendelkezésre állnak, még mielőtt a beteg megérkezne a kórházba.
Alapvető tényező az idő és a tünetek ismerete
András-Nagy Róbert, valamint Forró Csilla hangsúlyozta, hogy a trombolízises ellátás esetében az egyik alapvető tényező az idő, hogy a páciens minél gyorsabban részesüljön a kezelésben. A kórházon belül ebben meghatározó szerep a sürgősségi osztálynak jut, mivel az elsősegélynyújtás keretében itt végzik el a szükséges vizsgálatokat, és a trombolízises kezelés (ha alkalmazható) is itt történik egy ideggyógyász felügyelete mellett. A beteg csak azt követően kerül – állapottól függően – az intenzív terápiára vagy a neurológiai osztályra.
Az elért eredményeket (tavalyhoz képest közel harminc perccel gyorsabban tudják elvégezni a trombolízises kezelést) megfeszített munkával, a különböző osztályok orvosai, nővérei, a betegápolók, beteghordozók, illetve a 112-es sürgősségi hívószám diszpécsere és a megyei mentőszolgálat szoros együttműködésével lehetett elérni, ezért mindannyiukat köszönet illeti – mutattak rá.
Forró Csilla ugyanakkor jelezte, az egyik gond, hogy sok esetben a páciensek már későn érkeznek a kórházba, a hozzátartozók későn értesítik a mentőket, így a trombolízises beavatkozást már nem lehet elvégezni, s a beteg súlyos agykárosodást is szenved. Ezért nagyon fontos lenne, hogy az emberek megtanulják, mely tünetek utalhatnak a stroke-ra, és ezeket felismerve azonnal cselekedjenek. E célból tájékoztatási kampány is indult, s feltett szándékuk, hogy a továbbiakban is tudatosítsák az emberekben, mennyire fontosak ezek az ismeretek.
Forró Csilla szerint, noha a fent említett csapat mindent megtesz a beavatkozás hatékonysága növelése érdekében (és messze nem a gyémánt fokozat elérése ösztönzi őket), nehezített terepen mozognak, mert a társadalom hiányos egészségügyi ismeretei sok esetben nem teszik lehetővé, hogy a beteg idejében kórházba kerüljön, és amennyiben ez lehetséges, kezelésben részesüljön. Terápiás időablakon kívül (legtöbb négy óra) trombolízis nem alkalmazható, holott az iszkémiás stroke esetében ez az igazán hatékony.
A szakorvos arról is tájékozatott, hogy a stroke többtípusú lehet, az agyéresemények java része azonban nem vérzéses (népi nyelven agyvérzés), hanem vérrög által okozott gond. Újságírói kérdésre a doktornő rámutatott, a trombolízises kezelés minden egyes érdugulás sújtotta páciens esetében nem alkalmazható, és az eredmények is eltérhetnek, de nem mindegy, hogy a beavatkozást követően a páciensnek komoly esélye van a felépülésre, vagy annak elmulasztása esetén súlyos és visszafordíthatatlan fizikai vagy mentális állapotba kerül.
Szintén a sajtó érdeklődésére Forró Csilla rámutatott: a stroke nem csak egy bizonyos korosztályt érinthet, pácienseik között előfordult 21-től 92 évesig, az okok pedig sokrétűek lehetnek. A pácienseket utókövetik, illetve a kórházban eltöltött idő alatt azt is kivizsgálják, mi vezethetett az érduguláshoz.
