A sepsiszentgyörgyi ’48-as emlékpark története sok évvel ezelőtt kezdődött: 2011-ben Balázs Antal tizenhárom kopjafát állított a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti kis téren az aradi vértanúk tiszteletére. Sajátságos emlékjelek ezek: a fák, melyeket Anti bácsi megfaragott, a Kárpát-medence különböző részeiből származnak, mintaviláguk egységes, és mindenik egy diónyi aradi földet rejteget magában. A kopjafasor még abban az évben az október 6-i gyásznapon a sepsiszentgyörgyi megemlékezések kitüntetett helyszínévé vált, a mikós diákok „főszereplésével”, akik ily módon egyfajta örökséget vállaltak magukra.

A tizenhárom kopjafa nem sokáig maradt társak nélkül: 2019-ben a mikós diákok műsora olyannyira meghatotta Balázs Antalt, hogy az október 6-i megemlékezésen azonmód megígérte: még három kopjafát állít melléjük. Batthyány Lajos, Lenkey János, Kazinczy Lajos neve merült fel akkor, végül a következő évben a szintén október 6-án, de Budapesten kivégzett Batthyány, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnöke, és az október 25-én Aradon agyonlőtt Kazinczy Lajos honvédezredes, a 15. aradi vértanú mellett a harmadik kopjafára nem a Lenkey János tábornok neve került fel, hanem a Csány Lászlóé, aki nem a Szemere-kormány közmunkálat- és közlekedésügyi minisztereként érdemelte ki ezt a megtiszteltetést, hanem korábbi erdélyi kormánybiztosi megbízatása okán: a Bem erdélyi hadseregének ellátásával, valamint Erdély politikai közigazgatási ügyeinek rendezésével megbízott Csány nem csupán tisztelője, de feltétlen híve és támogatója is volt Gábor Áronnak. E három kopjafát 2020-ban állítottuk fel Anti bácsival a tizenhárom mellé, a sor folytatásában, de kis távolságot hagyva köztük. Épp befértek a Park Szállóhoz vezető lépcső mellé.

Anti bácsi azonban nyughatatlan: erre ugyan nem tett nyilvános ígéretet, de újabb négy kopjafát szánt az emlékparkba. Úgy gondolta, a vértanúk mellett Kossuth Lajos, Bem apó, Petőfi Sándor, Gábor Áron is megérdemli az emlékjelet, hiszen ők is – szóval vagy karddal – hősei voltak a ’48-as forradalomnak és az azt követő szabadságharcnak. Elképzelése indította el a ’48-as emlékpark ötletét: valóban, ők a legismertebbek, de mellettük még sok háromszéki hős megérdemelné, hogy az utókor megemlékezzen róluk. Olyanok, kiknek neve kevésbé ismert, de akik nélkül Háromszék önvédelme megvalósíthatatlan lett volna, akik nélkül Bem erdélyi hadjárata sikertelen lett volna. Legyen hát a Vértanúk parkjából ’48-as emlékpark, s a lépcső jobb oldalán megkezdett kopjafasort folytassuk a mi negyvennyolcasainkéval– elsőként mindjárt Czetz János kopjafájával, Bem legfiatalabb tábornokának amúgy is emlékévet szentelt Kovászna Megye Tanácsa születésének kétszázadik évfordulója okán.

A többi már csak munka. Azaz nem csak munka: szervezés is. Hiszen eldöntöttük, hogy ha a most megkezdett kopjafasorban az emlékjelek mintavilága nem is lesz egységes, egyvalami azonban továbbra is kötelező lesz: minden faragott fában diónyi onnan származó földnek kell lennie, amely a kopjafára vésett név viselőjére jellemző. Kossuthnak a Fiumei Úti Sírkertben levő mauzóleuma mellől, de Turinból is, Bemnek Tarnowból, de Aleppóból is, Petőfinek Kiskőrösről, de az Ispán-kúttól is, Gábor Áronnak Bereckből, de Kökösből és Eresztevényből is. Czetznek pedig Gidófalváról, de Argentinából is.

És „menet közben” kialakult még egy sajátossága a ’48-as emlékparknak. Anti bácsi tervéről a négy – mostanára már helyére került – kopjafa elkészítéséről tudomást szerzett Bodó Csaba, a berecki Gábor Áron Alapítvány titkára, maga is fafaragó, és ragaszkodott ahhoz, hogy a Gábor Áron kopjafáját ő készíthesse el. Ennél szebb gesztust elképzelni is nehéz lenne, de ötletadó is volt Bodó Csaba nemes ajánlata: majd minden háromszéki településen akad a vésőt jól kezelő mesterember, hát a helyi negyvennyolcas kopjafáját faragja helyi faragó. Így alakul most épp Czetz János emlékjele Gidófalván Tóth Lajos keze alatt.

Hogy avatója lesz-e a ’48-as emlékparknak? Nem, de az egyes kopjafák állítása talán okot ad majd ünnepségre. Legközelebb a Czetz Jánosé: június 9-én konferencia helyszíne lesz a Bod Péter Megyei Könyvtár, az egykori Székházban a ritka pályát bejáró Czetz életútját, életművét elevenítik fel az előadók – ennek részeként kerül sor a kopjafaavatóra. A többiekére – Tuzson János, Turóczi Mózes, Végh Antal csak a sor kezdete – majd lesz még alkalom.