Háromszék viszonylag eldugott településén, Kisborosnyón egyedi történelmi emlékhelyet látogathatunk meg. Százötven évvel ezelőtt ezen a helyen épült fel a községi népiskola, amelyet éppen egy évszázados létezés után, 1972-ben bontottak le. A következő évben, Erzsébet királyné halálának 75. évfordulóján az iskola egykori pedagógusai és tanulói az elárvult helyszínen létrehozták a Sissi hársfaköröndöt. Jelenleg e telken székely-magyar történelmi emlékpark található.
A kapubejárat közelében hatalmas fűzfa őrködik a kopjafák, keresztek és kőtömbök, a felirataik fölött. Az érdes kéregbe két szeggel illesztették a szürke fémlapot az alábbi felirattal: „Ez a szomorúfűz minket szomorú emlékekhez fűz, mert 1963. január 1-től községünköt faluvá minősítették vissza, és Nagyborosnyóhoz csatolták.” A park túlsó felén Tamási Áron születésének 110. évfordulóján, 2007-ben „csavaros góbéfűzet” ültettek, és büszkén hirdetik, hogy írói érdemeiért Kossuth-díjjal és Corvin-koszorúval tüntették ki.
Kopjafa-triumvirátuson olvashatjuk nemzeti imánk, a Szózat, valamint a székely himnusz legfontosabb sorait. A magyar szó apostolai közül tízet válogattak ki a sajátos koncepció alapján létrejött emlékparkban, de tematikusan felsorakoznak Székelyföld legnevesebb papjai, tanárai, tudósai, felfedezői és feltalálói, művészei, gyógyítói stb. Külön emlékeznek meg a székelység ’56-os mártírjairól, valamint a székely vértanúkról. A többi emlékjeltől eltérő módon a trianoni határokat fekete márványlapra vésték a közismert Deák-idézettel: „Csak az vész el, amiről a nemzet végleg lemond.” Az emlékpark egyik szegletében egy-egy külön kopjafát kaptak az erdélyi fejedelmek. Nem utolsósorban és meglepetésszerűen kopjafa áll Kemal Atatürk török köztársasági elnök tiszteletére. A kísérő szövegből kiderül, hogy a török kormány költségén renoválták és építették újjá a rodostói Rákóczi-múzeumot, amelynek a bejáratához állított székely kapu anyagát Kisborosnyó adta.
Egymástól szétnyíló kopjafák tekintik át az átélt és túlélt nemzeti tragédiákat, valamint a dicső éveket. Előbbiek közé tartozik a muhi puszta, a mohácsi vész, a nagymajtényi fegyverletétel, a madéfalvi vérengzés, a világosi fegyverletétel, a trianoni békediktátum, a második világháborúba való belépés, valamint az elveszett háborút követő szovjet típusú uralom. A nyolc legszomorúbb esemény mellé ugyanannyi előremutató történelmi mozzanatot válogattak az alábbi meghatározások szerint: második honfoglalás, keresztény államalapítás, Aranybulla – első alkotmányunk, Nagy Lajos kora, Nándorfehérvár és a Hunyadiak kora, Thököly–Rákóczi-szabadságharcok, Kossuth és a ’48-as forradalom, kiegyezés utáni békevilág.
Egészen egyedi a székelyek nagy menetelése emlékére felállított fakereszt. Szintén sajátos, annál szomorúbb történetet hirdet az a kőtömb, amelyre bevésték a vereckei honfoglalási emlékmű alakját, és táblát helyeztek el a „Ne bántsátok emlékműveinket!” felszólítással. A kápolna alakú és a hét törzset jelképező hét kőtömbből álló honfoglalási emlékművet ugyanis az ukrán soviniszták többször meggyalázták 2008-ban történő felállítása óta.
A megbocsátás emlékoszlopa „a magyarságukért üldözött, megkínzott, életüket vesztett nemzettársaink emlékére” állíttatott. „El nem felejtünk, de megbocsátunk!” Néhány példát is feltüntetnek a kopjafán található szövegen: Eszterházi János, Nyirő József, Wass Albert. Ezután következik a kisborosnyói helytörténeti utalás, miszerint „kisborosnyói dr. Tompa Arthur (1872–1944) mérnök, tanár, majd kendilónai ref. lelkész, akit családjával együtt 1944. okt. 21-én éjjel a Maniu-gárdisták a dobokai erdőkbe hurcoltak és felkoncolták. Holttestük hónapokig egy vízmosásban hevert ágakkal letakarva. A háború elmúltával a kendilónai hívek temették el.
Sírkövére ezt vésték: „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Gloria Victis!”
Dicsőség a legyőzötteknek! Dicsőség az Istennek! Isten áldd meg a magyart! Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Dr. Ábrám Zoltán
