José Mourinho, a Farkasok portugál vezetőedzője azzal írt történelmet, hogy első szakemberként mindhárom európai kupasorozatban diadalmaskodott, ugyanis Bajnokok Ligáját kétszer, 2004-ben az FC Porto, 2010-ben pedig az Internazionale csapatával, Európa-ligát – és a jogelőd UEFA Kupát – szintén két alkalommal, 2003-ban a Porto, 2017-ben pedig a Manchester United együttesével nyert.

A két együttes azonnal egymásnak esett, de egyértelműen a szokatlan, sárga-szürke szerelésben futballozó rotterdami csapat kezdett magabiztosabban, a római gárda pedig kifejezetten szétszórtan játszott, így az is gondot okozott, hogy átlépjen a félpályán. A felek nem jól játszani, hanem nyerni akartak, így elsősorban semmiféle kockázatot nem vállaltak, csakis a biztonságra helyezték a hangsúlyt, ezért az első kapura lövésre a 18. percig kellett várni. Ekkor már nem volt pályán a játékot sérülése ellenére vállaló Henrih Mhitarjan, akit bő negyedóra után le kellett cserélni. Az olaszok aztán egy nagy egyéni hibát, Gernot Trauner rossz helyezkedését kihasználva szereztek vezetést. A szünet előtti percekben beszorult a Roma, de a Feyenoord nem tudta gólra váltani a fölényét.

A második félidőben a hollandok nekirontottak az olaszoknak, akik csak Rui Patricio két hatalmas bravúrjának köszönhetően tartották meg a vezetést, egy ízben a kapufa is segítette a portugál kapust. Az AS Roma hátsó alakzata önfeláldozóan futballozva őrizte az előnyt, de ellen­akcióra nem jutott ereje a teljesen beszoruló gárdának. A játékrész derekán valamelyest alábbhagytak a Feyenoord rohamai, míg az olasz alakulatra jó hatással volt Jordan Veretout és a tavaly nyári Európa-bajnokságon elszenvedett súlyos sérülése miatt a sorozatban csak most bemutatkozó Leonardo Spinazzola beállítása. A Feyenoord a hajrában sem talált rést a római védelmen, így a mérkőzés nagy részében hiába játszott fölényben, mégis az ellenfele örülhetett a lefújáskor. A José Mourinho csapataira jellemző remek védekezés ezúttal a Roma számára is kifizetődőnek bizonyult.