A majomhimlővel kapcsolatos tudnivalókat ismertetett Müller Cecília országos tisztifőorvos kedden abból az alkalomból, hogy Magyarországon is megjelent a fertőzés.
Elmondta: egy 38 éves férfinál diagnosztizálták a betegséget, s a járványügyi szakemberek most vizsgálják, hogy járt-e külföldön, illetve a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is. A férfitól levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba, kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó.
Müller Cecília kitért arra: a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózisfertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktus kell. (Zoonózisnak azokat a betegségeket, illetve fertőzéseket nevezik, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra átvihetők – szerk. megj.)
Tünetei a kezdeti szakaszban: rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, ezek jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen. A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről.
A szakember elmondta azt is, hogy a szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2–4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni.
Az országos tisztifőorvos elmondta azt is: általánosságban a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul. Ugyanakkor mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.
Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikait ismerik, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen – mondta Müller Cecília, aki kérdésre válaszolva kifejtette: a feketehimlő elleni védőoltást csak indokolt esetben, orvosi javaslatra és kórházi körülmények között lehet alkalmazni, beadásának az időtartama korlátozott, tehát a bizonyítottan majomhimlős beteg szoros kontaktjának csak akkor ajánlott az oltás, ha az érintkezés óta nem telt el négy nap.
Azzal kapcsolatban, hogy az 1970-es évek vége előtt feketehimlő ellen beadott oltások mennyire védenek a jelenlegi majomhimlő ellen, Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a védelem elmúlt, és vannak olyanok is, amelyek szerint – mivel nem találkoztunk a feketehimlő-vírussal – nem tudhatjuk, hogy a „memóriasejtek” emlékeznek-e még a kórokozókra. „Nem lehet egzakt választ adni erre a kérdésre, hiszen az élet nem produkálta ezt a helyzetet” – fogalmazott. (MTI)
