Ráduly István prefektus szerint csökkenni látszik a Kovászna megyében hosszabb időre berendezkedő ukrajnai menekültek száma. Továbbra is jellemző, hogy rövidebb háromszéki tartózkodás után továbbmennek, jellemzően más európai uniós országba. Jelenleg 17 ukrán menekült tartózkodik a megyében, elvétve vállalnak munkát helyben, a gyermekek közül egy jár helyi tanintézménybe. A prefektus ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy sok külföldi dolgozna Háromszéken, és jelezte, hogy a munkaerőhiány továbbra is gondot jelent a megyében.
Ráduly István felidézte, hogy volt olyan időszak, amikor 34 ukrán menekült tartózkodott a megye településein, ez mostanra a felére csökkent. Legutóbb Bodzafordulóról távoztak hatan, hárman Spanyolország, hárman Görögország felé vették az irányt. A prefektus szerint általában olyan országokra esik a választásuk, ahol ismerőseik, rokonaik vannak, kevesükre jellemző, hogy visszatérnének Ukrajnába. Jelenleg 17 menekültet tartanak nyilván, közülük hét gyermek. A legtöbben Kézdivásárhelyen tartózkodnak, kilencen – négy felnőtt és öt kiskorú. A gyermekek közül egy a kézdivásárhelyi Manócska Óvodába jár, a nagyobbak közül hárman online rendszerben, ukrajnai iskolájukban tanulnak, illetve egy nemrég érkezett, 17 éves fiatal egyelőre sehol. A felnőttek nem dolgoznak. A máshol elhelyezett további hat felnőtt közül három dolgozik, három nem vállalt munkát, és nem is fordult segítségért a hatóságokhoz.
A prefektus annak kapcsán, hogy egy bodzafordulói hölgy két hónapja saját költségén lát vendégül három ukrán menekültet, emlékeztetett: továbbra is igényelhető az állami támogatás. Ez személyenként és naponta 50 lej szállásköltséget és 20 lej ételpénzt jelent, és a helyi polgármesteri hivatalnál lehet kérni minden hónap 1-je és 3-a között, az előző hónapra.
Újságírói kérdésre válaszolva a prefektus elmondta: az ukrán menekültek megsegítésére február 24-e óta az önkormányzatok összesen mintegy 120 ezer lejt igényeltek, a pénzt a kormány a megyei sürgősségi felügyelőségeken keresztül folyósítja. Ukrán menekülteket alkalmazni egyébként egyszerűsített eljárással lehet: elegendő az illető személy útlevele, a végzettséget (egyes kiemelt szakmák – például orvos – kivételével) saját felelősségre adott nyilatkozattal is elég igazolni.
A külföldiek munkavállalásánál maradva Ráduly István kifejtette, hogy a szóbeszéddel ellentétben a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségen keresztül a megyében egyetlen nem román állampolgárt sem alkalmaztak. A munkafelügyelőség statisztikájában néhány tucat külföldi szerepel, számuk nem haladja meg az ötvenet. Főleg moldovaiak, néhány nepáli és vietnami, akik zömmel a fa- és építőiparban dolgoznak, és van pár kínai vendégmunkás is, akik leginkább üzletekben, eladóként vállaltak munkát.
A prefektus ugyanakkor magasnak nevezte a 4,5 százalékos megyei munkanélküliséget, ugyanis bőven lenne, ahol dolgozni. A vendéglátóipart említette, ahol csaknem hatszáz (598) munkahely üres, csak pincérből 105-re lenne igény, de 156 szakképzetlen munkást, 136 karbantartót és 70 takarítónőt is alkalmaznának. Az építőiparban majdnem 450 hely üres, a készruhaiparban több mint kétszáz, az élelmiszeriparban majdnem kétszáz, a nem veszélyes hulladékok gyűjtésének terén csaknem száz személynek ajánlanak munkát.
Való igaz, sok helyen csak minimálbérhez közeli fizetést adnak, de ezen lehetne változtatni – tette hozzá a prefektus. Egyelőre azonban sajnos nem tartunk még ott, hogy a munkaerőhiány okozzon béremelkedést – vélekedett, kitérve arra is, rontja a piac működését, hogy sokan, akik felveszik a munkanélküli-segélyt, a szürke- vagy feketegazdaságban dolgoznak. A maga részéről felszólította az illetékes intézményeket, hogy fokozzák az ellenőrzéseket, és lehetőleg szűrjék ki azokat a vállalkozásokat, munkáltatókat, akik feketén dolgoztatnak vagy nem az engedélyezett tevékenységet végzik, és papírforma nélkül foglalkoztatnak embereket.
