Házigazdaként Gazda Zoltán nyitotta a rendezvényt, a 102 évvel ezelőtt igazságtalan békeszerződés következményeit idézte fel. Kiemelte, a Magyarországgal elbánó nagyhatalmak nem számoltak azzal, hogy a magyar nemzettel van dolguk, amely a történelem számos próbáját kiállta már és olyan erős gyökerekkel rendelkezik, hogy mindig képes új sarjakat nemzeni, hajtani és ezek új életeket érlelnek. Gazda Zoltán szerint az emberiség nem tanul hibaiból, és a történelem ismétli önmagát, az európai nagyhatalmak újra elnyomnák, feltrancsíroznák a trianoni határok dacára, azok fölött újraegyesülő, erősödő magyar nemzetet. „Nincs lelkiismeret-furdalás a múltért, hanem újabb harc indul az erősödő aprók megalázásáért” – mondotta. Kitért arra is, hogy azok az országok, melyek haszonélvezői voltak Magyarország szétdarabolásának, nem becsülték meg az ebül szerzett portékát, szeretet helyett a gyűlöletre építkezve próbálták megsemmisíteni, felszámolni a kisebbségi sorsba kényszerített magyarságot. Gazda Zoltán megfogalmazása szerint, nagyon fontos az anyaországból érkező támogatás, segítség, de tudnunk kell, hogy „szükség van a mi helytállásunkra is, a jogaikért való szüntelen kiállásra”. „Székelyföld autonómiáját sem kaphatjuk meg ajándékba, azért küzdenünk kell” – hangsúlyozta, és ehhez kívánt erőt, kitartást.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője a kevés megemlékezőre kereste a magyarázatot: sokaknak fáj Trianon, de nem mindenki akarja feltépni a sebeket, vélekedett. „Minket nem ölt meg a száz év, itt vagyunk, mert itt akarunk élni, dolgozni és itt fogunk élni ezután is, fiaink, lányaink, unokáink is. Ez a mi hazánk is, a falait mi raktuk, az erdeit mi ültettük, a földjeit mi is szántjuk és itt leszünk aratáskor is” – hangsúlyozta.

Székelyföld azoké lesz, akik hisznek benne

Az RMDSZ nevében felszólaló Tamás Sándor, megyei tanácselnök szerint hiába szakították szét Trianonban a magyar nemzetet, ítélték életképtelenségre, politikai halálra Magyarországot, a Kárpát-medencei magyarság ellenszélben is erősebbnek bizonyultunk azoknál az erőknél, amelyek fel akarták számolni. „A helyzet, amiben éltünk, élünk nem mindig rózsás, sőt többnyire nem volt az, mégis sikerült megmaradni, sikerült fennmaradni, sikerült építeni ezt a csodálatos tájhazát. Nézzenek körül Székelyföld bármelyik magyar településén: rendezett porták, sokszáz éves iskolák, égbe nyúló gyönyörű kőtemplomok. Közös alkotás, amely ezer esztendő összes nemzedékének, Székelyföld összes valaha élt lakójának munkájából, harcából, szenvedéséből, kudarcából, de ugyanakkor sikeréből, reményéből, akarásából és hitéből született. Székelyföld mindannyiunk közös tulajdona, mert velünk, székelyekkel az elmúlt ezer-ezerszáz esztendőben minden fontos dolog itt, Székelyföldön történt, s ez minden valószínűség szerint ezután is így lesz!” – hangsúlyozta, de kiemelte azt is, „ha az anyaország erős, a Kárpát-medencei magyarság is erős marad, az itt élő összes magyarnak az az érdeke, hogy az elmúlt 10-12 esztendőben megerősödött Magyarország tovább fejlődjön”. Meglátása szerint az elkövetkező évtizedekben nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek, mint az országhatároknak, a nemzet lesz ugyanis a legnagyobb felhajtó és alkotó erő a világban, és mindenütt felértékelődik majd az autonómia ügye. „Magyarország ismét új korszakot nyit. Az anyaországnak ismét erősnek kell lennie, mert csak erős anyaország tudja hatékonyan képviselni a határon túli magyarság ügyét is. S így Székelyföld is azoké lesz, akik hisznek benne” – emelte ki Tamás Sándor.

A nemzeti összetartozás a magyarok közös értéke

Az anyaország üzenetével érkezett Német Zsolt. Magyar ember az, aki hisz a magyar nemzeti összetartozásban – parafrazálta a többször itt is elhangzott „Magyar ember az, akinek fáj Trianon” mondatot a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki az Orbán-kormány külpolitikai kihívásait vázolta a magyar-magyar, a magyar-román kapcsolatok és Magyarország EU-hoz fűződő viszonyának tükrében. „A nemzeti összetartozás a magyarok olyan közös értéke, amelyből a mindenkori magyar kormány politikáját meghatározni hivatott közös érdekek erednek. Az ötödik Orbán-kormány erre a fundamentumra építi politikáját az elkövetkező négy esztendőben” – mondotta. Kifejtette, az elmúlt száz napban történtek, az Ukrajna elleni orosz agresszió, a kárpátaljai magyarok szenvedései a biztonság fontosságára irányították a figyelmet. „A történelem által a Kárpát-medencében egymás mellé rendelt országok sorsa a bennük élő magyarok sorsa is, emiatt Magyarországnak kétszeresen is érdeke a szomszédos államok biztonsága. Ennek kell a magyar külpolitika legfőbb alapelvének lennie a következő négy évben”. Ez az alapja Magyarország és Románia szövetségi státuszának is, de ez nemcsak védelmi, hanem gazdasági szövetség is, „mindent támogatni kell, ami hozzájárul a két ország gazdasági teljesítményének fokozásához”. „Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne, részben történelmi örökségképpen, részben az elmúlt évek hagyatékaként, számos rendezésre váró probléma a román-magyar viszonyban” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy az itt élők joggal váratják el, hogy a két ország közötti kapcsolat ne csak a biztonságról és a gazdaságról szóljon, hanem az egyéni és kollektív emberi jogi, nyelvi jogi, kulturális problémák megoldásához is járuljanak hozzá. „Magyarország továbbra is figyel az önök hangjára és továbbra is abból indulunk ki, hogy mindkét ország közös érdeke, hogy minden polgára minél jobban érezze magát szülőföldjén”. Az Európai Unióhoz fűződő viszony kapcsán Németh Zsolt elmondta, azt kell elérniük, hogy Brüsszel ne uralkodni akarjon a tagállamok helyett, hanem tartsa tiszteletben az alapszerződést és segítse őket nemzeteik és polgáraik biztonságának, jólétének és szabadságának fenntartásában és gyarapításában. Minden magyar közösség egy abban, hogy Európának meg kell tudnia védeni polgárait és nemzeteit, Európának újra emelkednie kell, ismét a a világgazdaság mozdonyává kell válnia. Ez rajtunk is múlik – hangsúlyozta. „Mindez a magyar nemzeti összetartozás érdeke, hisz ki tartana ki végsőkig Európa eredeti értékei mellett, ha nem a székelyek és a többi magyar a Kárpát-medencében.”

Keresztre feszítése után feltámadás jön

Többször mondott már áldást a trianoni megemlékezéseken Kovács István unitárius lelkész, aki ezúttal püspökként léphetett mikrofonhoz. A 124. zsoltárból idézett, majd imára szólította az egybegyűlteket: Jézus Krisztus végső ítélete, keresztre feszítése után feltámadás jött, mert az Úr eszerint a rend szerint építette fel a mindenséget, hogy mindig az igazság, az emelkedettség, a tőle származó magasztos temethetetlen világosság, az érték győzedelmeskedjen a pillanatnyi ármány, a megsemmisítő gonosz szándékkal szemben. „Így tapasztalhattuk meg mi is az elmúlt száz esztendőben az elvégeztetett ítélet ellenére a feltámadást, nemzetünk feltámadását a szétszakíttatás, a keresztre feszíttetés ellenére. (...) Ez a haza, itt a talpunk alatt is és ott a magasban is, szétszakíthatatlan”. Kovács István kitért arra is Szilágyi Domokos szavait idézve, hogy a fájdalom is energiaforrás annak, aki nem veszíti el lelkét, aki meg tud maradni egyenes gerinccel, aki megőrzi hitét, bizakodását, az legyőzhetetlen. Köszönetet mondott az Úrnak, mert erőt adott a nehézségek elviseléséhez, nem engedte, hogy elsodorjanak az ármánykodás sötét vizei és „itt Európában, a malomkövek őrlésében búzaszemként megmaradt nemzetünk, megmaradt édes anyanyelvünk, megmaradt hitünk”. Százkét esztendő fájdalma után ezer évek bizakodásának és hitének áldását kérte, hogy legyen türelmünk kivárni az Úr tervének beteljesülését. „Áldd meg népünket, nemzetünket, áldj meg minden népet és adj bölcsességet, hogy mindenki azzal legyen elfoglalva, hogy szeresse a magáét is tisztelje a másét, senki ne higgye, hogy másokra lépve juthat közelebb hozzád” – zárta imáját Kovács István.