Erdélyi eredetű szó, ott ugyanis szokásos volt, hogy nagyobb munkában (pl. házépítés) sok család a viszonosság alapján összedolgozik, vagyis adandó alkalommal ők is megkapják a közösség segítségét. Most én is egy ilyen kalákára invitálom önöket. Pünkösd volt. Gyönyörű és értelmes magyar szavakat hallhattunk, ha nyitott füllel jártunk. Rakjuk össze együtt belőlük a magyar jövőnk közös virtuális házát, hogy legyen makettünk!
Kozma atya pünkösd lényegéről beszélt. Elfogadjuk-e a szeretet hatalmát? Mert a szeretet hatalma a másik ember feltétlen szolgálata. Beszélt a mai állapotokról. Háború van, Európa pedig önmagát teszi tönkre: rabságban tartja az igazságot. Az életet pedig a halál rabságában tartjuk mi, emberek. Mert a halál kultúrája, ha csak magunknak élünk, de az életé, ha másokért. Aki a másikra figyel, áldozatot hoz. Így az életet jeleníti meg. Berszán atya a csángó misén két kérdést tett fel: te, mint gyerek, mit tettél édesanyád magyar imakönyvével, és te, mint anya, adsz-e ilyet ajándékba gyermekednek? Egy mondatban a csángó történelem és megmaradásuk titka. Erdő Péter bíboros frappánsan csak ennyit mondott: Isten Magyarországon keresztül akarja megerősíteni a világot. Említette az összetartozás Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson átélt érzését, és azt, hogy Istennek, aki velünk járja a történelem útját, jóindulatú, boldogságra hívó terve van velünk. Az 1938-as világkongresszus után egy évvel kitört a világháború, és most, az új kongresszust ismét háború követi. Mintha Isten az egyházat, a világot egy ilyen lelki találkozással akarná megerősíteni a következő megpróbáltatásokra, és éppen Magyarországon keresztül. A magyar nemzetet Isten nagyon szereti, de próbára is teszi a történelem során.
Az idén egy napra esett a csíksomlyói búcsú és a nemzeti összetartozás napja. Pax et bonum: Béke és jóság! – volt a búcsú ferences mottója. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek is közös imádságot kért Európa és a világ békéjéért, kérve egyúttal Szűz Mária, a béke királynője közbenjárását az ukrajnai háborútól szenvedőkért. Udvardy György veszprémi érsek, a szentmise szónoka arra kért, hogy a keresztségben elnyert méltóságban akarjunk élni, felelősséget vállalva egymásért, nemzetünkért, kereszténységünkért, kultúránkért és közös jövőnkért. A béketeremtés vágya előremutat és jövőt teremt mindenkinek. A béke és a jóság kívánása megköveteli a radikális döntést jó és rossz között. Szükség van küzdelemre, éberségre, a megkülönböztetés képességére.
Kalákavezetőnk és munka is van tehát, meg most már építőanyag is. Hát rajta, kedves magyarok!