A Bethlen Gábor Kollégium megalapításának 400. évfordulóját ünnepelték szombaton Nagyenyeden. Erdély egyik első felsőoktatási intézményét eredetileg Gyulafehérváron alapította meg 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor fejedelem; az intézményt 40 évvel később Apafi Mihály fejedelem költöztette Nagyenyedre, ahol ma református kollégiumként működik.
A szombat délutáni jubileumi ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a magyar kormányt is Bethlen Gábor fejedelem intézményalapítási sikere ihlette, amikor tizenkét éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. „Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is” – jelentette ki.
Az államtitkár úgy vélte, a magyarságnak cselekvő nemzetként ragaszkodnia kell gyökereihez. Közölte: Magyarország kormánya ma világszerte 300 ezer diák minőségi magyar oktatását teszi lehetővé vagy segíti. Ehhez a határon túli magyarok is hozzájárultak a szavazataikkal – mondta.
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes nemzedéke feladatának azt jelölte meg, hogy jobb állapotban hagyja a magyar intézményeket, mint amilyenben megörökölte azokat. Úgy vélte, ez az erős fundamentum, örökség segíti majd a későbbi generációkat a további építkezésben. A Bethlen Gábor Kollégium – megállapítása szerint – az itt tanuló nemzedékek transzilván Oxfordja volt, és az impozáns, korszerű épület ma is ennek a szellemiségnek a hordozója.
Kató Béla erdélyi református püspök a reformáció érdemének nevezte, hogy Erdélyben is felismerték az oktatás jelentőségét. Megállapította: Bethlen Gábor fejedelem a Collegium Academicum létrehozásával bekapcsolta Erdélyt Európa kulturális vérkeringésébe. Az értelmiség képzésének nagyszerű hagyománya a szórványba került magyarságban sem vész el – hangoztatta.
A megemlékezést indító református áhítat prédikátora, Szegedi László püspökhelyettes, a kollégium egykori diákja azt nevezte a tanintézet erősségének, hogy tanárai évszázadokon keresztül mindig többet tettek, többet adtak a diákjaiknak, mint amennyit a kötelesség kért tőlük.
Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere kijelentette: a 25 ezer lakosú kisváros jelentőségét a kollégium adja, a kollégium pedig nem lenne olyan jelentős Bethlen Gábor szellemisége nélkül.
Több szónok is sorolta a magyar tudományosság, kultúra nagy alakjait, akik a kollégiumban tanultak. Többször elhangzott Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató, Bolyai Farkas matematikus, Barabás Miklós festő, Áprily Lajos költő, Sütő András író neve. A Bethlen Gábor Kollégium jubileumára a városba hívták a tanintézet valamennyi egykori diákját, akik megtöltötték az iskola belső udvarát.
