Térdrögzítőket számos helyen láthattunk, ugyanúgy előfordulhat, hogy egy élsportoló viseli egy professzionális sportversenyen vagy egy barátunk a mindennapi élet során. Az eszközt lehet megelőzés céljából, illetve a már bekövetkezett sérülés után is hordani.
Mik azok a térdrögzítők?
Ezek a speciális kialakítású segédeszközök arra szolgálnak, hogy támaszt és stabilitást nyújtsanak a térdnek, illetve csökkentsék az esetlegesen kialakult fájdalmat. Számos fajtája elérhető, amelyek különböző tulajdonságokkal bírnak, hogy mindenki megtalálja a megfelelőt. A Rehaker.hu-nál számos térdrögzítő kapható, érdemes körülnézni a kínálatban.
Hétköznapi nyelvhasználatban mindent térdrögzítőnek hívnak, ami segít stabilitást, illetve támaszt nyújtani a térdnek. Azonban a legegyszerűbb, rugalmas anyagból készült változatokat igazából térdszorítónak hívják, melynek elsődleges feladata, hogy nyomást fejt ki a gyulladás miatt duzzadt területre, ezáltal csökkentve a fájdalmat. Ezenfelül segít az ízületek összetartásában is. A térdszorító legnagyobb különbsége a térdrögzítőhöz képest, hogy előbbiben nincs oldalmerevítés.
A térdrögzítők fajtái
Ezeket az eszközöket alkalmazzák megelőzés céljából, megakadályozva a térdszalagok meghúzódását, illetve a térd merevségét. Illetve bekövetkezett sérülés után segíthetnek megakadályozni a rásérülést. A funkcionális térdrögzítők sérülés után a gyógyulási szakaszban segítik a térd mozgását azáltal, hogy csökkentik az instabilitást, illetve csökkentik annak az esélyét, hogy a térd többi része megsérülhessen.
A rehabilitációs rögzítők a térd mozgástartományát korlátozzák a gyógyulási időszakban, ezáltal elősegítve a sérült rész megfelelő gyógyulását. Jellemzően ezeket kettőtől nyolc hétig tartó időszakon keresztül szokták hordani, miközben a viselőjük még mankóval jár. Ezenfelül vannak olyan rögzítők is, amelyeket ízületi gyulladás esetén írnak elő, és csökkentik mozgás közben a terhelést a térden.
Hatásosak-e a térdrögzítők?
Természetesen csak úgy, mint minden más gyógyászati segédeszköz esetében, a végső döntést itt is egy szakembernek kell meghoznia arról, hogy szükség van-e térdrögzítőre. Abban az esetben is, ha még nem történt sérülés, érdemes kikérni egy szakember véleményét, hogy szükség van-e a sportoláshoz valamilyen rögzítőre vagy szorítóra és ha igen, pontosan milyenre.
Térdszalagok sérülése után a rehabilitáció egyes részeiben elengedhetetlen a specifikus térdrögzítők használata, de ezenfelül is nagyon sokat tudnak segíteni ezek a segédeszközök. Az, hogy az adott személynek mennyire lesznek hasznosak, jelentősen függ attól, hogy milyen esetben alkalmazzák őket, illetve hasonló problémák esetén egyénenként is változhat, hogy milyen hatékonyságúak. (X)
