Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő tegnap Kijevben. A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök tegnap közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag fogja támogatni.
„Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része” – hangoztatta Scholz is. Később azonban hozzátette: az EU-tagságra egyértelmű szabályok vonatkoznak, amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. „Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyomást a nyugati országok, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is tárgyaltak. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.
Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte „a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának lépéseket kell tennie arra, hogy megvédje magát. Dragi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. „Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást” – szögezte le.
„Európa történelmének fordulópontjához értünk. A rendkívüli idők rendkívüli stratégiai és jövőbe mutató válaszokat követelnek. Az, hogy Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós tagjelölti státuszt kapjon, elengedhetetlen ahhoz, hogy erős és tartós pajzsot építsünk közös értékeink köré” – nyilatkozta Klaus Iohannis román államfő a megbeszélés után. Hozzátette: több hosszú távú támogatást kell nyújtani a partnereknek, segíteni kell őket ellenálló képességük kialakításában. Iohannis minden érintett szereplő bevonására és megállapodásra szólított fel a kék folyosók létrehozásával kapcsolatosan is, mely az ukrán gabona Fekete-tengeren történő biztonságos szállítását szolgálná. „Segíteni kell Ukrajnának új jövőt építeni” – fogalmazott Iohannis.
A találkozó előtt a négy európai vezető látogatást tett a Kijev melletti Irpiny városában. „Nincsenek szavak arra az elképzelhetetlen emberi tragédiára és borzalmas rombolásra, amelyet Irpinyben láttunk” – írta tegnap Iohannis a Twitteren, hozzátéve, Románia teljes mértékben támogatja, hogy az orosz elkövetőket felelősségre vonja a nemzetközi igazságszolgáltatás.
