A legkényelmetlenebb, legijesztőbb helyzeteket is megszokja az ember, ha kénytelen hosszú távon együtt élni ezekkel. Így voltunk a koronavírussal, vagyunk az ukrajnai háborúval, és ez történik a székelyföldi medveüggyel is: tudjuk, hogy gond van, de ha nem érint közvetlenül bennünket, már nem foglalkozunk vele, a félelmet, a felháborodást felváltja a közöny. Árkosra például szinte naponta bejár a medve, hol itt, hol ott látják, pusztítja az állatállományt, de ez az érintetteken kívül már senkit sem érdekel igazán, reménykedünk, hogy nem fog emberre támadni. Az egyik árkosi boltban hallottuk, hogy nagyon is komoly a helyzet medveügyben, és azonnal megkerestük a polgármestert.
Ez általános jelenség ebben az időszakban, amikor a termények még nem értek be, és az erdőn nem talál elég táplálékot a medve – mondja Máthé Árpád polgármester. Hozzáteszi: persze, a túlszaporulat az alapvető ok, amiért rendszeresen bejárnak a településre az állatok.
Helyi medve?
„Olyan szinten túl van szaporodva a medvepopuláció, hogy ez most már tényleg közvetlen veszélyt jelent az emberi életre és a tulajdonra” – fogalmazott. Ami Árkost illeti, olyan medvéről is beszélnek, amelyik nem az erdőről jár le, hanem a falu környékén született, a bányató körüli akácosban. Valamelyik évben a kőröspatakiak is jelezték, hogy ott ellett a medve. A polgármester szerint az ilyen medvét nagyon nehéz elűzni a lakott övezetből.
Hogy mikor jelent közvetlen veszélyt az emberre, azt nehéz megítélni, mert nem tudhatjuk, hogy milyen szándékkal jön a medve. Többnyire zsákmányszerzés a célja, de az is lehet, hogy csak eltéved – mondja jóhiszeműen a polgármester, aki nem mellesleg vadász is.
Juhokat pusztított el
Legutóbb Kurta Levente tett le panaszt, őt már kétszer is meglátogatta a medve, mindkét esetben belterületen, bekerített, lakott övezetben. Első alkalommal nyolc juhot és egy bárányt pusztított el, másodszor pedig hat juhot és két bárányt. A két eset nem ugyanott történt, talán nem is ugyanaz a medve volt: az egyik a Liget lakónegyed felőli oldalon, a másik a kastély mellett, a saját kertjében támadt a juhokra, ide állítólag a volt kollektív területéről érkezett, ahol szintén többször látták már.
„Az önkormányzatra háruló feladatokat elvégeztük, azonnal összehívtam a bizottságot – melynek tagjai az erdőőrség, a környezetvédelmi hivatal képviselete, a kárvallott és a polgármesteri hivatal képviselője –, látleletet készítettünk, az állatorvos boncolási jegyzőkönyvet állított ki, amelyetmindkét hivatal képviselője aláírt, én pedig személyesen átadtam az iratcsomót az illetékes szerveknek (Garda Forestieră), akiknek továbbítaniuk kell a szakminisztérium felé, hogy a gazda megkapja a kártérítést” – összegzi Máthé Árpád. Ez is nagy kár, így felszámolni egy juhállományt, de még nagyobb gond, hogy ez a medve komoly veszélyforrás az emberre nézve – szögezte le az elöljáró. Képeket mutatott arról is, hogy a kastély mellett egy másik udvaron is járt a medve, méghozzá boccsal együtt. Medvenyomok voltak ezek, kicsik és nagyok. Ez a ház például egy szűk zsákutcában van, ahol emberek, gyermekek járnak, és ha valaki szembemegy egy ilyen bocsos anyamedvével, annak nem sok esélye lesz a túlélésre – mondta keserűen.
Védekezési lehetőségek
A 81-es sürgősségi kormányhatározat értelmében egy négytagú bizottság – a polgármesterrel az élen – eldöntheti, hogy mi legyen a medvével, de nem biztos, hogy ezt meg is tudja valósítani. A védekezés lehetőségei: elűzés, altatás-áthelyezés és kilövés. De mindezt helyben kell eldönteni, amikor a medve még ott van a helyszínen. Az 112-es segélyhívón rögtön tárcsázni kell a csendőröket és a bizottságot, csakhogy amíg mindenki kiérkezik a helyszínre, a medve már rég árkon-bokron túl lesz. Tehát van lehetőség, hogy kilőjék a medvét, de ez igazából csak elméleti szinten működik, nem sok példa volt eddig rá. Ezenkívül rengeteg más kockázata is van egy ilyen döntésnek. Mi történik, ha nem találják el rendesen az állatot, és mondjuk átmegy a szomszédba a megsebzett, feldühödött anyamedve?
Hasonló esetek
Egyszer a polgármester is szembement a medvével a saját kertjében. Utólag lemérte, tizenegy méterre volt tőle. Mint mesélte, elég ijesztő volt szembenézni vele. A falu másik végén, Kocsis Csaba kertjében kihasította a nejlonfóliát, és ugyanezt tette a kenyérgyár körüli gazdaságban is, ahová folyamatosan bejár, egyszer az idős egységvezető is közelről látta. Utóbbi az a medve lehet, amelyik a kastély területén a gyermektábort is meglátogatta valamelyik korábbi évben. „Elég sok olyan hely van a környéken, ahol meg tudja húzni magát, mert gyanítom, hogy mindennap nem jön le az erdőről, a boccsal együtt” – mondja az elöljáró. Mások is látták, szerencsére eddig még nem történt nagyobb baj. „Véleményem szerint a kilövés lenne az egyetlen megoldás. Az áthelyezés azért nem működik, mert egy emberi környezettel, emberi miliővel megbarátkozott vadállat mindenhol ezt a módját fogja választani a táplálékszerzésnek, ennek csak az lenne az eredménye, hogy másoknak szereznénk „örömet” vele. Különben sem fogadná be már sehol a helyi vadásztársaság. Az elűzés úgyszintén halott ügy, petárdázhatnak a csendőrök, ha éhes az állat, tíz perc múlva úgyis visszajön... „Szeretném látni, hogy mit tennének a zöld szervezetek képviselői Kurta Levente helyében, aki aludni sem tud már, mert várja a medvét. Az a baj, hogy a Dâmbovița partján élőknek a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a székelyeket riogatják a medvék” – fogalmazott az elöljáró. Árkosnak szerződése van az állami vadászegyesülettel, és egy állatorvossal is, akinek van joga altatólövedéket használni, de a csendőrök érkezéséig eddig még mindig elmenekült a medve. Tíz perc, amíg az 112-es segélyhívón elmagyarázzák, hogy hová kell jönni, és ugyanannyi idő, amíg ki is érkeznek...
A törvény képtelenség
A polgármesterrel való beszélgetés után Kurta Leventét is megkérdeztük a történtekről telefonon. Ugyanazt mondta el, pontosítva, hogy hány állatot pusztított el azonnal a medve, és hány döglött bele a sérüléseibe. A második eset épp a magyar–angol futballmérkőzés éjszakáján történt.
„Diplomás vadgazdaként és vadászként mondom, hogy a szaporulatot muszáj kordában tartani. Nem azoknak kellene dönteniük ebben a kérdésben, akik csak a plüssmacit ismerik, és egyszer-kétszer jártak állatkertben. Az nem ugyanaz, mint amikor én dolgozom a saját kertemben, és azon veszem észre magam, hogy a hátam mögött mászik át a medve a kerítésen” – mondta dühösen. A kártérítéssel kapcsolatosan is voltak már rossz példák, de ha meg is kapja, azzal még nem oldódott meg a medveügy – jelentette ki. A villanypásztor sem igazi megoldás, csak kiokosodik tőle a medve, s a következő alkalommal máshol érkezik. És mi van, ha az idős édesanyját támadja meg a szomszédban? Bevallása szerint ő már úgy alszik, hogy ha egy kutya elugatja magát a szomszédban, ugrik.
Ideális lenne, ha gyorsan megkaphatnák a kilövési engedélyt, de ez a törvény képtelenség. „Ha valakihez bemegy a medve, és elkezdi pusztítani az állatokat, nem fogja várni, hogy odaérkezzen a csendőr, a polgármester és a vadászegyesület képviselője, hogy megbeszéljék a dolgot. A vadásztársaságnak fel kellene mérnie, hogy hány medve jár le az erdőről, ezek közül melyik veszélyes, a minisztériumnak meg kellene hoznia a döntést, s rendesen ki kellene lőni ezeket. Akkor egy ideig nem lenne gond, nyugodtan tudnánk élni” – mondja a gazda.
Okok és lehetséges következmények
A nagy medveszaporulat egyik oka Kurta Levente szerint a rengeteg favágás, a vágterekben ugyanis az első tíz évben bozótos területek alakulnak ki, rengeteg lesz a vad gyümölcs: eper, málna, szeder... Minél több élelem van, annál jobban szaporodik a vadállomány, a nagyobb egyedek azonban elmarják a kisebbeket a táplálékban gazdag helyekről.
Lassan az fog történni, hogy felüti a fejét valamilyen betegség a medvék között, és akkor visszájára fordul ez a nagy védelem – mondja a továbbiakban a szakember.
„Így jártunk a vaddisznókkal, azelőtt a rókákkal. Az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományt, a veszettség és a varasság a rókákat pusztította ki. Csak az állatorvosok tudják, hogy mit jelentett, amikor repülőből és gyalog próbálták szétszórni a vadászterületeken a védőoltásos tojásokat, hogy egye meg a róka, hogy ne legyen több elhullás az állományban. Az önpusztítás sokkal nagyobb károkat okozhat, mint a vadászat” – fejtegeti.
Mit lehet tenni?
Lassan nemzeti érdek lett a medve, mindenki tüntet a védelmükben, csak a gazda nem teheti, mert nincs ideje ezzel foglalkozni. Úgy kellene megszervezni, mint a bányászjárást, hogy legyen értelme, hogy végre tényleg felfigyeljenek rájuk Bukarestben, és megértsék, hogy nekik nem hobbi ez a kérdés, ők az életükkel játszanak nap mint nap – teszi hozzá keserűen. Mert ha önkényesen próbálják megoldani a dolgot, rács mögé kerülhetnek... „Mit lehet tenni? Várjuk, hogy a rengeteg kár miatt visszaállítsák az éves kilövési kvótát. Elég reménytelen állapot” – mondja végezetül Kurta Levente.
