De ha addig a forgalmazók felviszik, mondjuk, egy lejjel az árakat, akkor is örvendhetünk július elseje után, mert csak ötven banival kell többet fizetnünk literéért, mint most. Iohannis is megmondta, hogy ötven bani is pénz, amit nem kell kiadni. (Ilyen egy takarékos ember.) Láttam a tévében (a B1-en), hogy egyesek rögtön elkezdtek sopánkodni, mert Magyarországon naponta csak 50 liter (!) olcsó (480 forintos, 6 lejes) üzemanyagot lehet venni. Búsulják, hogy oda jutnak, mint mi voltunk a Ceaușescu-érában, amikor havonta (!) csak 20 litert vásárolhattunk. Az lesz a vége – jósolják –, hogy nem lesz üzemanyaguk, és ide fognak járni olcsón tankolni. De nekünk jó lesz, mert idehaza, helyben tankolhatunk, ötven banival olcsóbban.

Végül a dilemma csak az marad, hogy hová menjünk nyaralni. Általában az emberek nyáron a tengerpartot szeretik. A bolgár tengerpart állítólag olcsóbb, és a kiszolgálás jobb, mint nálunk, de ha nem megyünk olyan messzire, még az olcsó üzemanyagot is megspórolhatjuk. Csak arra kell vigyázni, nehogy a leves többe kerüljön, mint az import (hal)hús, amelyet szintén Bulgáriából hozunk, ugyanis a parkolás naponta száz lejbe kerülhet. Legjobb, ha az autót a tengerparttól néhány kilométer távolságra hagyjuk, és gyalog elsétálunk a tengerig.

Különben, akik úgy keresnek sokat, hogy azért nem kell eltörniük a hámfát, és nem izzadnak bele a munkába, esetleg pofátlanul különleges nyugdíjuk van, megengedhetik maguknak, hogy valamelyik egzotikus üdülőparadicsomba repüljenek és ötcsillagos szállodában szálljanak meg. Mások a zsebük nagyságának és tartalmának függvényében el is hagyhatnak a csillagokból. De lehet ingyen a sokcsillagos szabad ég alatt, a tömbház tetején vagy egy szénakazal tövében is éjszakázni, csak esetleg akkor a szobaszervizről magunknak kell gondoskodnunk.

Ezenkívül látom a reklámokban, hogy olyan gazdag országban, mint Svájc, létezik nullakomfortos szálloda is. Egy művész testvérpár alakította ki, eredetileg egy használaton kívüli atombunkerben. Úgy látszik, sikerük volt a nullacsillagos hotel ötcsillagos ötletével, mert továbbfejlesztették, és már van három nullacsillagos lakrészük egy festői domb tetején. Reggelit és italt (gondolom, vizet) is felszolgálnak. Autóval mehetünk oda, mert nálunk, ugyebár, olcsó lesz az üzemanyag, amelyből kannákban is vihetünk magunkkal. A modern hotelszobának se plafonja, se oldalfalai nincsenek, se ablaka, se ajtaja. Gyakorlatilag egy pódiumra helyezett kettős ágy, két éjjeliszekrény és két éjjeli lámpa a szobaberendezés. De a kilátás, az gyönyörű. Egy éjszakára 337 dollárba kerül. Persze vannak, akik elégedetlenek az idillikus komforttal. Volt, aki panaszkodott is, hogy a szoba zajos és nem tudott aludni. De az egyik tulaj elmagyarázta, hogy „nem az alvás a fontos, hanem az, hogy az ember olyan témákon gondolkodjon alvás helyett, mint a klímaváltozás, a háború, a tökéletesség keresése és a károk, melyeket bolygónknak okozunk”.

A következő szezonokban az extrém érzésekre, kalandra vágyóknak, lehet, nem is kell elutazniuk, mert bárki otthon ülve is reflektálhat a világ dolgairól. Télen például jéghotelben érezheti magát, ha nem lesz gáz, vagy a fűtést nem tudja fizetni, és kinyithatja az ablakot is, bámulhatja a csillagokat, azzal biztatván magát, hogy mennyire környezetkímélő életmódot folytat, még a gleccserek elolvadását is fékezi. Azt viszont nem értem, hogy mindenféle olajembargós szövegelés után most gázembargót akarnak bevezetni Oroszország ellen. Amikor április végén (és utána többször is) Putyin elébe ment a dolgoknak, kezét a gázcsapra tette, és több országtól megvonta a gázt, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Oroszország a gázszállítás leállításával zsarolja Európát.

Nem az unió akarta, hogy senki ne használjon orosz gázt? Lehet, hogy ezt Oroszország megoldja gázembargó nélkül is?