A déli megyékben elkezdődött az aratás, lassan Háromszéken is szőkülnek már az őszi gabonák. A hírek szerint a búzatermés jó, adja az utóbbi tíz év átlagát, a hektáronkénti hozam mintegy hatezer kilogramm. Sokkal súlyosabb viszont, hogy a learatott gabona raktározására országos szinten alig van kapacitás, eladásra kényszerülnek a gazdák, viszont a forgalmazás igen bonyolulttá vált. Kilométernyi sorok állnak a konstancai kikötőnél, hogy a hazai, de még inkább a Dunán Ukrajnából érkező gabonát behajózhassák.
A tavalyi év rendkívül kedvezett a gabonának, az idei előrejelzések mintegy ötszázalékos csökkenést jósolnak. Búzából, árpából és kukoricából a mezőgazdasági minisztérium és az Európai Bizottság gazdasági számításai szerint mintegy 25,8 millió tonna össztermést várnak, 1,4 millió tonnával kevesebbet, mint tavaly.
Ezzel szemben a napraforgó- és repcetermés 7,8 százalékos növekedését becslik, összességében 4,5 millió tonna termésre számítanak, 330 ezer tonnával többre, mint tavaly volt. A napraforgónál számítanak idén kiemelkedő termésre, átlagban hektáronként 2,66 tonnára, ez tavalyhoz viszonyítva tízszázalékos növekedést jelent.
A múlt évhez képest megyénkben enyhe növekedés tapasztalható a gabonakultúrák összterületénél – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság nyilvántartásából. Tavaly 38 900 ha, az idei gazdasági évben 40 747 ha az összterület – mondta el érdeklődésünkre Kozma Béla igazgató. Őszi búzát 17 920 hektáron vetettek (tavaly 16 377 hektáron), tavaszit 3030-on. A második legkedveltebb kultúra a szemes kukorica, 12 941 hektáron vetették (tavaly 12 741 hektáron). Őszi árpa 350 hektárnyi van, tavaszi 55 hektáron érik, az őszi tritikálé 1900 hektár. Az olajos magvak esetében legjelentősebb a növekedés a napraforgónál, az összterület 1090 hektárra rúg, ami ötszöröse a tavalyinak. Repce 2550 hektáron, szemes szója 620 hektáron terem – mondta Kozma Béla. Az igazgató összesítésként elmondta: egyelőre nem végeztek becslést, de minden jel arra mutat, általánosságban jónak ígérkezik az idei gabonatermés.
Az előttünk álló hét sorsdöntő lesz. Ha esni fog, lesz termés, ha nem, minden tavaszi kultúra a szárazság áldozata lesz – mondta el érdeklődésünkre Kiss-Bartha Péter farmer, aki tegnap is a parcellák locsolásával foglalkozott. A pedológiai szárazság nyilvánvaló, nagy a talaj vízháztartási hiánya. A locsolás költséges, de ha ezt nem teszik meg, még nagyobb lesz a veszteség. Ez érvényes a burgonyára, kukoricára, napraforgóra is, utóbbiak eső nélkül csak kocsányt fognak teremni – mondta a farmer, hozzáfűzve: ha a búza átlagos hozama eléri a hektáronkénti ötezer kilogrammot, az már jó lesz.
A gabonák betakarítása viszont zökkenőmentesnek ígérkezik, arató-cséplő gép szép számban van, sokan vállalnak bérmunkát is. Kiss elmondta, ők 300 hektáron termelnek gabonát, de nem éri meg nekik egy méregdrága kombájnt megvenni, fenntartani. Előnyösebb, ha szolgáltatóval csépeltetnek, egyszerre négy-öt kombájnt is igénybe tudnak venni. A cséplés költsége tavalyhoz képest jelentősen fog emelkedni. Tavaly 350–400 lejért vágták a gabona hektárját, idén ez legalább 550–600 lej lesz – értékelte Kiss-Bartha Péter.
