A törvényen kívül helyezett iszlamista csoport ernyőszervezetétől, a karitatív Dzsamaat-ud-Davától származó értesülés szerint az őrizetbe vettek egyike a csoport egyik vezetője, Zaki ur-Rahman Lahvi. A hírt egy pakisztáni illetékes is megerősítette, szintén ragaszkodva a névtelenséghez. Indiai titkosszolgálati források szerint a 188 halálos áldozattal járó merényletek egyetlen életben maradt elkövetője Lahvit nevezte meg az egyik értelmi szerzőként, a másikként Juszuf Muzammilt azonosította. Lahvi és Muzammil a csoport Kasmír és India más területei ellen irányuló akcióinak vezetői. Az indiai hírszerzés úgy értesült, hogy mindketten Pakisztánban rejtőznek.

A támadások fokozásával fenyegetőznek

Afganisztánt jövőre még inkább el fogja borítani az erőszak — fenyegetőzött a tálib radikális iszlám lázadómozgalom vezetője legújabb üzenetében. Omar molla megismételte, hogy addig nem fogadja el Hamid Karzai afgán elnök béketárgyalásokra tett ajánlatát, amíg a külföldi csapatok nem vonulnak ki az országból. Afganisztán már most a legvéresebb korszakát éli át azóta, hogy 2001-ben egy nemzetközi koalíció az Egyesült Államok vezetésével megdöntötte a tálibok uralmát.

Adatvédelmi riadó Németországban

Riadót fújtak az adatvédők tegnap Németországban, miután a hét végén ismertté vált, hogy mintegy 21 millió német állampolgár bankszámlájának adatai szerezhetők meg állítólag a feketepiacon. A düsseldorfi ügyészség vizsgálatot kezdett az ügyben, hivatalos állásfoglalást egyelőre még nem tett közzé. Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztos arra szólította fel a számlatulajdonosokat, hogy minél előbb ellenőrizzék bankszámláikat. A Wirtschaftswoche hetilap a hét végén hozta nyilvánosságra azt az értesülését, amely szerint a feketepiacon mintegy 12 millió euróért lehet hozzájutni több mint húszmillió polgár legszemélyesebb adataihoz, köztük az érintettek bankszámlaszámaihoz, a banki kapcsolataikról és vagyoni helyzetükről árulkodó információkhoz. Az adatokat megvásárolható CD-k rögzítik, közülük egyhez a hetilap is hozzájutott.

Tbiliszi kész a kapcsolatfelvételre

A grúz kormány lehetségesnek tartja, hogy helyreálljanak a kaukázusi konfliktus miatt megszakadt grúz—orosz diplomáciai kapcsolatok — mondta az új grúz külügyminiszter egy orosz lapnak. Grigol Vasadze ugyanakkor egyértelművé tette, hogy Grúzia továbbra is ragaszkodik területe sérthetetlenségéhez. A múlt heti kormányátalakítás keretében kinevezett, a grúz mellett orosz állampolgársággal is rendelkező külügyminiszter hangsúlyozta: sok barátja van a moszkvai külügyminisztériumban, és lehetségesnek tartja a tbiliszi orosz követség újbóli megnyitását. Kinyilvánította viszont azt is: Grúzia nem fogadja el, hogy Dél-Oszétiában és Abháziában orosz képviselet nyíljon. Kitért arra is, hogy Moszkva ellenzése dacára Grúzia folytatja útját a NATO-tagság felé.

Irán soha nem adja fel

Irán soha nem fogja leállítani atomprogramját, és azt várja, hogy az Egyesült Államok változtat kudarcot vallott ,,furkósbot és mézesmadzag" politikáján az iráni nukleáris fejlesztések körüli vita megoldása érdekében — közölte a teheráni külügyminisztérium. ,,Ha ragaszkodnak az urándúsítás felfüggesztését követelő régi álláspontjukhoz, a válaszunk az lesz, hogy Irán soha nem fogja felfüggeszteni az urándúsítást" — mondta Haszan Gasgavi külügyi szóvivő újságíróknak. ,,Amennyiben Washington új álláspontja az, hogy eloszlatja az iráni nukleáris tevékenységeket övező aggodalmakat, azt szívesen fogadjuk." A január 20-án hivatalba lépő Barack Obama amerikai elnök vasárnap úgy nyilatkozott, hogy kész gazdasági ösztönzőket felajánlani Iránnak nukleáris programja leállítása fejében, de visszautasítás esetén az érvényben lévő büntetőintézkedések megszigorítását is kilátásba helyezte.