Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának képviselői újra Romániába utaztak. Immár ötödik alkalommal vizsgálják a helyszínen is Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését. Látogatásuk keretében június 28-án Nagyváradon találkoztak a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselőivel, mely szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be Románia államjelentése mellé.
Mint ismeretes, Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanács keretegyezményét és a legutóbbi államlátogatás után, 2018-ban a tanácsadó bizottság éles kritikájában részesült a magyarok kisebbségi helyzete vonatkozásában. A Bálványos Intézet és az AGFI legutóbbi alkalomhoz hasonlóan idén is árnyékjelentés benyújtásával segítette a tanácsadó bizottság munkáját, hogy az minél valósághűbb képet szerezhessen a romániai magyarok kisebbségjogi helyzetéről.
A nagyváradi találkozón Toró Tibor a Bálványos Intézet képviseletében, valamint Bethlendi András az AGFI képviseletében empirikus adatokon és konkrét jogeseteken keresztül több kiemelt problémáról tájékoztatták a tanácsadó bizottság képviselőit: a román nyelv nem megfelelő oktatása és annak érettségin való számonkérése okán sérül a magyarul tanuló diákok felsőoktatáshoz való hozzáférése; a vegyes tannyelvű iskolákban infrastrukturális szempontból jellemzően hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar osztályokban tanuló diákok; a többségi lakosság oktatásából hiányzik a megfelelő interkulturális oktatás.
A közigazgatási nyelvhasználat tekintetében a két szakértő részletesen bemutatta a közigazgatási törvény módosításának következményeit, felhívva a Tanácsadó bizottság figyelmét, hogy habár a Romániáról szóló 2018-as szakértői jelentés több ajánlást is megfogalmazott e tekintetben (többnyelvű utcanévtáblák, többnyelvű formanyomtatványok, a 20 százalékos küszöb csökkentése stb.), ezeket Románia mind ez idáig figyelmen kívül hagyta. Sőt, az új jogi keret bizonyos szempontból súlyos visszalépést is jelent, hiszen míg a 2019-ig hatályos 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény az 1992-es népszámlálás adatai alapján határozta meg, hogy melyek azok a települések, amelyek esetében érvényes a 20 százalékos küszöb, addig a 2019-ben elfogadott 2019/57-es Adminisztratív Kódex már a legutolsó népszámlálási adatok eredményeihez köti ezt. Ennek eredményeként olyan települések kerültek le a nyelvi jogokat kötelezően érvényesítendő települések listájáról, mint Kolozsvár, ahol szinte 50 ezer magyar él.
A fentiek mellett Bethlendi András és Toró Tibor kitértek a kétnyelvű formanyomtatványok helyzetére is, amelyek használatát a törvény előírja, de a végrehajtás tekintetében semmi előrelépés nem történt.
A Tanácsadó bizottság képviselőivel tárgyalt utolsó téma a romániai lakosság magyarellenességére vonatkozott. A szakértők a Bálványos Intézet kutatásaira hivatkozva elmondták, hogy Romániában létezik egy üvegplafon a kisebbségi jogok elfogadásának tekintetében. A magyarellenesség nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra jellemző, hanem rendszeresek a mérsékelt pártok politikusainak repertoárjában is.
