Jó kezdeményezésekhez is ötletet adott a koronavírus világjárványa: a szükségállapot szülte a kertkönyvtárat. Az egész azzal kezdődött, hogy abban a rossz emlékű időszakban, amikor a különböző művelődési intézményeknek be kellett zárniuk ajtóikat, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nem a kényszerszabadságot választotta, hanem a helyzethez igazította működését: a könyvtár kis zárt udvarára néző ablakon át szolgálták ki a betűre éhes olvasókat.
Eleinte ez is furcsa, szokatlan volt, a könyvtár hűséges látogatói azonban hamar hozzáigazodtak az új rendhez, olykor többen is álldogáltak a kiszolgálóablak előtt – és ez adta a könytárosoknak az ötletet, hogy tegyenek ki egy padot, hadd legyen kényelmesebb a várakozás.
Aztán a pad mellé asztal is került, az asztalra újság és folyóirat, és a hely észrevétlen átalakult kültéri olvasóteremmé. S miután a könyvtár újra kinyithatta ajtóit, a pad és az asztal még maradt, mert – gondolták a könyvek közt élők – ez a meghitt zug egyfajta oázissá válhat a város szívében. Elindítottak hát egyfajta laza Csodalámpa-programot, meseolvasással, társasjátékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, és így alakult ki a kertkönyvtár.
Ha tavaly nyáron még enyhébb volt az érdeklődés a könyvtár e legújabb szolgáltatása iránt, idén már igény alakult ki rá – hát ezért indították újra a kertkönyvtárat, mely 12-étől egy hónapon át minden héten keddtől péntekig 10–12 óráig várja a kicsiket és nagyokat: olvasni, mesét hallgatni, játszani vagy csak egyszerűen megpihenni.
