A Szülőföld Alap több mint kétmilliárd forint támogatást nyújtott tavaly a szomszédos államokban élő magyaroknak — mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tegnap az Országgyűlésben. A legfontosabb támogatási célok között a köz- és felsőoktatás, a színvonalas kulturális és szakfolyóiratok támogatása szerepelt, valamint az önkormányzati kistérségi programok finanszírozása — közölte a politikus a Szülőföld Alap 2007-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.
Herényi Károly (MDF) a vita során kijelentette, nem jó, ha a határon túli ügyeket a kormány közvetlenül a befolyása alá vonja, a közalapítványi forma szerencsésebb és eredményesebb volt. Az ellenzéki képviselő azt mondta, nem emlékszik arra, hogy komoly vitát folytattak volna a koncepcióváltásról. Herényi Károly a határon túli aktivitás legfontosabb feladatának a magyar kultúra ápolását, életben tartását, az identitás megőrzését és a versenyképességet nevezte. Hozzátette: a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás ugyanakkor nem nagyon szolgálja az ott végzettek versenyképességének javulását. Romániában magyar nyelven szerzett diploma milyen előnyt jelent? — tette fel a kérdést. Ha például ezt a pénzt arra fordítanák, hogy akár angol nyelvű, akár más világnyelven történő oktatást biztosítanának a kinti magyarok számára — hiszen magyar nyelven Magyarországon is tudnak diplomát szerezni —, akkor versenyképességüket is erőteljesen javítanák — vélte. A beszámolót el lehet fogadni, de nem lenne baj újragondolni, hogy érdemes volt-e a közalapítványokat felszámolni, vagy a mostani utat folytatják, ami nem javítja a határon túliak helyzetét — jegyezte meg.
Kelemen András (Fidesz) arról beszélt, hogy a miniszterelnök lebontotta a kapcsolattartás rendszerváltás után kialakított intézményeit. A Magyar Állandó Értekezletet, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az alapítványokat elsorvasztásra ítélte a szocialista-liberális kormányzat — mondta. A pénzügyi biztonság hiánya ezen a téren is megragadható. Nincs tartós koncepció, nemzetpolitikai elképzelés, s a folyamatos átszervezések átláthatatlanná teszik a pénzügyi viszonyokat — fejtette ki az ellenzéki képviselő, a beszámolót elfogadhatatlannak tartva.
Csizmár Gábor az elhangzottakra úgy reagált: érti, hogy a változás nem tetszik, azt azonban kevéssé érti, miért sírják vissza a kilencvenes évek támogatási szisztémáját, amikor táskában vitték át a pénzt a határon azoknak, akik ,,kisírtak valamit itt, Magyarországon".
