Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók.
Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva.
A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámaian megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer fordult elő ilyen, 1980 óta ez az arány négy az egyhez. Ezek az extremitások a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá.
Az azori-szigeteki anticiklonok gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható. „Ennek komoly következményei vannak, mert a rendkívül nagy azori-szigeteki anticiklon szárazságot jelent az Ibériai-félszigeten és a Földközi-tengeren” – mondta Caroline Ummenhofer, az amerikai Woods Hole óceánkutató intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja.
Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb Spanyolországban. Emberek tucatjai haltak meg 2017-ben a térségben erdőtüzekben, melyeket a klímaválság miatt tízszer valószínűbbé váló hőhullámok követtek. Környezetvédők szerint a régió leghosszabb folyóját, a Tajót a teljes kiszáradás fenyegeti.
Az új tanulmány 1850-ig visszanyúló időjárási adatokat és Kr. u. 850-ig visszamenően számítógéppel reprodukált éghajlati jellemzőket elemzett. Azt találták, hogy 1850, vagyis a jelentős emberi szén-dioxid-kibocsátás kezdete előtt átlagosan tízévente egyszer jelentkezett az extrém azori-szigeteki anticiklon. 1850 és 1980 között hétévente, de 1980 után már négyévente fordult elő a jelenség. Az adatok szerint a szélsőségesen nagy azori-szigeteki anticiklon a téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti.
Portugál barlangok cseppköveinek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a kevés eső szorosan összefügg a jelentős azori-szigeteki anticiklonok idejével. Az elmúlt évezred klímájának számítógépes modelljei csak a 2005-ig terjedő időszakra készültek el, de más, későbbi évekre vonatkozó tanulmányok egybehangzóak az új eredményekkel: várhatóan az azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága tovább nő, ami fokozza az Ibériai-félsziget szárazságát, míg a globális szén-dioxid-kibocsátás nullára nem esik vissza.
