Jelentős gondokat okozhatnak Háromszéken, Székelyföldön az adótörvénykönyv tervezett módosításai – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyilatkozatával nem csak a közvélemény, de Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és az RMDSZ-es honatyák figyelmét is ráirányítaná a változtatások káros hatásaira. Pontokba szedve vázolta, hogy ezek a rendelkezések kit, milyen mértékben sújtanak majd.
Megyénkben a működő cégek 90,5 százaléka mikrovállalkozás, és ezek 37 százalékának nincs egyetlen alkalmazottja sem, őket mind hátrányosan sújtják a rendelkezések. Ezek az apró cégek nem azért működtek ebben a formában, mert adócsalók vagy sok millió eurós forgalmat bonyolítanának le, hanem azért, mert így tudták fenntartani magukat, az alkalmazottnak nem számító ügyvezető végzi a munkát. Rendkívül hátrányos lesz számukra, és sokaknak a létét fenyegeti majd, akár arra kényszerülnek, hogy munkatársat vegyenek fel, akár arra, hogy áttérjenek a nyereség utáni adózásra. Bármelyik utat választják, nő a bürokrácia, csökken a nyereségesség, esélyük sem lesz megerősödni, nagyobb vállalkozássá válni, családok megélhetése lehetetlenül el – magyarázta Édler András.
A kis pályázatíró, tanácsadó cégek is nehéz helyzetbe kerülnek, ha megszabják, hogy tevékenységük legtöbb 20 százaléka lehet ilyen jellegű. Eddig a forgalmuk után kellett 1 százalékot fizetniük, a jövőben pedig a profit után 16-ot, ami jelentős különbség, hisz költségeik, melyeket leírhatnának, alig vannak. Ez a rendelkezés ismét a kicsiket érinti nagyon hátrányosan – vélekedett a kamara elnöke.
Akárcsak az osztalékadó 5 százalékról 8 százalékra emelése, amely százalékarányosan 60 százalékos növekedést jelent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mikrovállalatoknál, ahol az ügyvezető osztalékban veszi ki fizetését, ezután 60 százalékkal nagyobb költséggel számolhat, mint eddig.
Visszavezetnék ismét azt a korábbi torz rendelkezést, mely szerint a részmunkaidős alkalmazottak esetében teljes minimálbér után kell fizetni a társadalombiztosítást és egészségbiztosítást. Több speciális terület van, ahol néhány órás munkára van csupán szükség, most az ezen alkalmazottak utáni költségek megkétszereződnek vagy megsokszorozódnak. Ez ismét a kisebb cégek számára lenne nagyon hátrányos.
Nem kímélik a tervezett rendelkezések a kis egyéni vállalkozókat (PFA) sem, ha a minimálbér kétszeresénél többet számláz ki valaki havonta, akkor nem 12, hanem 24 havi minimálbér után kell társadalombiztosítást fizetnie, jövedelmének (nem nyereségének!) 32 százalékát le kell pengetnie az államnak. Megyénkben, Székelyföldön nagyon sok az egyéni engedéllyel működő kisvállalkozó is, őket mind nagyon hátrányosan érintenék a változások.
A járvány után alig jutott kissé lélegzethez a turisztikai és vendéglátó ágazat, most a kormány a tervezett áfaemeléssel újabb pofont ad nekik.
„Az rendben van, hogy minden országnak van adópolitikája, ám ennek kiszámíthatónak kellene lennie, hisz nem lehet egy vállalkozást úgy működtetni, hogy egyik napról a másikra megkétszereződnek az adóterheid. A vállalkozói szféra nem lehet olyan fejőstehén, amiből kipréselik az utolsó banit is, csak hogy az állam tovább hizlalja túlméretezett és cseppet sem hatékony apparátusát – összegezte következtetéseit Édler András. Úgy véli, a visszaéléséket – hisz ezzel indokolják a változtatások többségét – az erre hivatott szerveknek kellene kiszűrniük, nem a becsületesen működő kisvállalkozókat kell sújtani újabb terhekkel. Megkímélik az erősebb, a lobbierejű nagy cégeket, így ütik azt a lovat, amelyik húz – fogalmazott.
A megyei kamara elnöke arra is kitért, hogy mindezen intézkedések elenyésző jövedelmet hoznak majd az államkasszába ahhoz képest, hogy mennyi folyt volna be az 1 százalékos szolidaritási adóból. Annál nagyobb lesz azonban negatív hatásuk a székelyföldi megyékre jellemző kisvállalkozói közösségekre (és nem csak). Mint magyarázta, ezért kéri Kelemen Hunort és a választott politikusokat, hogy a térség érdekeit szem előtt tartva politizáljanak, és tegyenek meg mindent azért, hogy a székelyföldi vállalkozói közösség ne kerüljön kilátástalan helyzetbe. A régió megmaradásához, fejlődéséhez szükséges pénzalapokat ugyanis nem Bukarest biztosítja, hanem az itteni kisvállalkozók – fogalmazta meg üzenetét Édler András.
