Terepszemlével egybekötött kétnapos konferenciát szerveztek múlt hét végén Kovásznán a hulladékbegyűjtéssel, -kezeléssel és újrahasznosítással foglalkozó szervezetek, megyei és országos intézmények. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással az elmúlt évek tapasztalatait, és közösen igyekezzenek egyebek mellett pénzügyi megoldásokat keresni a megyék hulladékgazdálkodási problémáira a már létező jó példák mentén. A konferencia résztvevői méltatták Kovászna megyét, az itt elért eredmények tekintetében, ugyanakkor az is elhangzott, hogy további munkára, beruházásokra van szükség a hatásfok javításához.
Nagy a zűrzavar
A konferenciát a hulladékgazdálkodással foglalkozó közösségek közötti társulások föderációja (FADI) szervezte, az eseményre meghívást kapott a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó Környezetvédelmi Alap, a megyei és helyi önkormányzatok, az újrahasznosítható hulladékot feldolgozó vállalkozások, a hulladék begyűjtését, kezelését végző szolgáltatók, valamint pénzintézetek képviselői. Gabriel Moiceanu, a föderáció elnöke a sajtó képviselőinek kifejtette, a tanácskozáson a jó példákon túl az ágazati törvénykezés javítási lehetőségeiről, illetve a rendszerek hatékonyabb működtetéséhez szükséges beruházások finanszírozásáról is szó esett. Utóbbi kapcsán az elnök rámutatott, az országos helyreállítási terv (PNRR) kapcsán több fenntartásuk van a szakmai szervezeteknek, jelen állás szerint nem igazán teljesíthetőek a vállalások a hulladékgazdálkodási fejezetben.
Moiceanu szerint a vállalások több tekintetben nem igazodnak a valós helyzethez, túl nagy költségeket hárítanak az önkormányzatokra, helyi szolgáltatókra, zavaros a hatáskörök kérdése, amint a rendszerek hatékonyabb működtetésére vonatkozó leírások is hiányosak. A szervezetek több javaslatot tettek már a pályázati útmutatók javítására, többek között a finanszírozási keret kibővítésével, hogy a településeken működőképesek és fenntarthatóak legyenek a hulladékbegyűjtési rendszerek. Az elnök arról is beszélt, hogy a Románia ellen az Európai Bizottság által a be nem zárt régi szeméttelepek miatt indított kötelezettségszegési eljárás költségeit mindannyian fizetjük. Igazságtalannak véli, hogy azokban a megyékben, ahol még nem zárták be a régi szeméttelepeket, ezt a műveletet a környezetvédelmi alapból pénzelik, ami az jelenti, hogy közvetve azon megyék lakói is fizetnek ezért (mivel az alaphoz ők is hozzájárulnak), amelyek már rég megoldották a problémát.
Ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti, Moiceanu elmondta, hogy Háromszék az élen jár ezen a téren, ugyanakkor az ország egyetlen megyéje, ahol a lebomló hulladékot begyűjtik, komposztálják és a komposztot értékesítik. Az egy főre számított újrahasznosítható hulladék mennyiségét véve Tulcea megye áll az első helyen, abszolút értékben pedig Argeș megye. Kovászna megyének jóval kevesebb a lakosa, ezért más megyékkel összehasonlítva a begyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyisége alacsonyabb ugyan, de a gyűjtési arány magas, ami fontos eredmény, mivel jelzi, hogy a helyi közösség alaposan kiveszi a részét a folyamatból.
A konferencián bemutatták a 3R Green Cluster nevű ernyőszervezetet is. Ennek célja egybefogni az ágazati szervezeteket, intézményeket és kutatókat. Mădălina Smochină, az ágazati klaszter elnöke szerint kétéves előkészítő munka előzte meg a klaszter létrehozását. Céljuk olyan innovációs megoldások meghonosítása, amelyekkel előmozdíthatják a romániai hulladékgazdálkodást.
További beruházások Lécfalván
Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Közösségek Közötti Társulás (AdiSIMD) ügyvezető igazgatója szerint a konferencia haszna az volt, hogy a különböző megyék hulladékgazdálkodási egyesületei megosztották tapasztalataikat, évekkel korábban Háromszéknek is így sikerült elindulnia a jó úton. Most elégedetten állapíthatják meg, hogy a megye az országos élbolyban van a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás tekintetében. Ambrus József ugyanakkor rámutatott, az eredmények további javítása érdekében egy nagyobb beruházásra is szükség lesz a lécfalvi hulladékkezelő telepen: egy biológiailag lebomló hulladékfeldolgozó központ létrehozására, enélkül ugyanis az idevágó európai uniós elvárásokat, célszámokat nem lehet teljesíteni. Gyakorlatban arról van szó, hogy a jelenleg a lécfalvi hulladéklerakóba kerülő szemét 50–60 százaléka biológiailag lebomló hulladék. Ezt külön kellene válogatni, és komposztot készíteni belőle. A gond, hogy jelenleg nincs finanszírozási forrás, amiből a beruházást meg lehetne valósítani, ezért a megyei önkormányzatnak kell eldöntenie, hogy önerőből megépíti-e a létesítményt. Több műszaki megoldás létezik, de olyat keresnek, ami nem hoz nagy áremelkedést, és a lakosság is megbírja.
Ambrus József kitért arra is, a háromszéki jó eredmények javarészt annak is köszönhetőek, hogy a helyiek elfogadták és alkalmazták a hulladékgyűjtési és válogatási módszereket. Gond a lebomló hulladékkal van főleg a városokban, ugyanis sokan még nem szokták meg, hogy ne műanyag zacskóban dobják el a krumplihéjat is, mert azzal akadályozzák a feldolgozást. Az elnök felidézte, Háromszék az elsők között számolta fel a régi szeméttelepeit és hozta létre a lécfalvi hulladéklerakót. A hulladékbegyűjtést is úgy szervezték meg, hogy a megye teljesíteni tudja a szelektív gyűjtésre vonatkozó előírásokat. Az ország ellen indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán nem tartja korrektnek, hogy a jól teljesítő és eredményes megyéket egy kalap alá veszik azokkal, ahol máig sem sikerült a régi szeméttelepeket bezárni.
