Az adótörvénykönyv kiigazításáról, adókedvezmények eltörléséről és egyes jövedéki adók emeléséről döntött pénteki ülésén a kormány, a közép- és hosszú távú költségvetési egyensúly fenntartása érdekében – jelentette be Adrian Câciu pénzügyminiszer.
A módosítások többsége jövőre lép hatályba. Január elsejével a jelenlegi 5-ről 9 százalékra emelkedik a szállodákban, éttermekben és étkeztetési cégeknél alkalmazott áfakulcs. Az édesített italok eddig kedvezményes 9 százalékos áfája helyett az általános, 19 százalékos áfát alkalmazzák. Az osztalékadó a jelenlegi 5-ről 8 százalékra emelkedik, a szerencsejátékokból származó jövedelmekre pedig progresszív adót vetnek ki.
Szigorítják azokat a feltételeket, amelyek mellett a kis cégek – mikrovállalati besorolással – bevételük 1 százalékának megfelelő összeget fizethetnek társasági adóként a nyereség 16 százaléka helyett.
A jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökkentik azt a havi bruttó bevételküszöböt, amely alatt adókedvezményekben részesülnek az építőipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági dolgozók. Az eddigi 100 ezer euróról 25 ezerre csökkentik a magánvállalkozók esetében azt az éves bevételi értékhatárt, amely alatt átalányadózásra jogosultak. A munkavállalók esetében az alapbér 33 százalékára korlátozzák az adómentes utalványok és bónuszok értékét.
Fokozatosan emelkedni fog a dohánytermékek és szeszes italok jövedéki adója, ez a rendelkezés már idén augusztus elsején hatályba lép.
A kormány számításai szerint az intézkedéscsomag idén 1,19 milliárd lejes, jövőre 10,5 milliárd lejes többletbevételt hozhat a költségvetésnek. Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülés elején leszögezte: a módosítások célja a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása az üzleti szféra számára a befektetések ösztönzése érdekében, valamint bizonyos kivételek megszüntetése. Rámutatott: az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi rendelet tervezetének közvitája során egyeztetéseket folytattak az üzleti szféra, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel, illetve kikérték a nemzetközi pénzintézetek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap véleményét is.