Ott a víz, süt a nap, meleg van, és nem lehet fürdeni – ez az első, amivel a Rétyi-tóhoz kilátogató vendég szembesül. Illetve a fogadtatás sokkal jobb: a bejáratnál levő ízléses faházikóból kürtőskalács finom illata lengedez, aki pedig ebédelni kíván, a Kovásznára vezető út két oldalán levő csárdák között is válogathat, vagy bennebb, a tóparton ehet-ihat. Meg tarisznyából, azazhogy inkább a hűtőtáskából parázsra dobott húsokat a nagy fák oltalmazó árnyékában. Paradicsom lehetne a hely, de nem az.
Forró nyári hétvége van, még sincs tele a vízhez legközelebb levő parkoló. Az ok egyszerű: annyi a hínár a tóban, hogy a hűsölésért is sűrű közegbe kellene bemászni, és ehhez alig néhány személynek van gusztusa. Úszni nem lehet. A parton azért napozgatnak páran, a vendéglőben gálába öltözött nagyobb társaság, odébb sátrazó és sütögető polgárok. Békés a kép, csak minden olyan, mintha megállt volna az idő úgy négy évtizeddel ezelőtt. Onnan is indítja Réty község polgármestere a szót.
Dombora Lehel a fürdési és fejlődési lehetőségeket firtató kérdésre elmondta: a múlt század hetvenes éveiben létrehozott tórendszert – mert három, vezetékekkel egybekötött víztükör van, egy kicsi, egy közepes és a „nagy” tó – a Szacsva-patak táplálja, akkoriban azonban jóval nagyobb volt annak is a hozama, mint most. Ha pedig kicsi a víz, és nincs természetes forgása, a növényzet elterjed: ez a jelenség az elmúlt években egyre erőteljesebbé vált. A vízen való beavatkozáshoz eszközük nincs, ezért azt várják, hogy egy erős szél partközelbe sodorja az algákat – mert már kezdtek felszakadozni –, ahonnan már ki tudják húzni azokat. A jövő kicsit jobban néz ki: augusztusban amurt telepítenek a vízbe (korábban nem tudott szállítani a haltenyésztő), és mivel ezeket tilos lesz kifogni, a remények szerint egy-két év alatt kieszik a bosszantó növényzetet.
Más lehetősége az önkormányzatnak nemigen van a tó és a part fejlesztésére, legalábbis egyelőre. Bár a nagyobbik tavat többévi „kínlódás” után végre sikerült a község tulajdonába telekkönyveztetni (a két kisebbik a megyei halász-vadász egyesületé, bérbe van adva, és teljesen szabályosan, minden szükséges engedéllyel folyik ott a horgászás), a parton egyáltalán nincs területe Rétynek, ezért egyetlen lejt sem tudnak befektetni abba, hogy strandot, zuhanyzót, illemhelyet alakítsanak ki. Jelenleg a szemét az övék, amit a nyaralók hagynak maguk után, és amit hol a tóparti szálloda, hol az önkormányzat takarít el.
Távlati céljaik azonban vannak: a tavat önkormányzati kézben tartva szeretnének a mai igényeknek is megfelelő üdülőövezetet létrehozni, ahol horgászni is lehet majd, de elsősorban fürdeni. Ehhez a Feketeügy felőli gátat meg kell erősíteni, mert az elmúlt évtizedekben nagyjából felére keskenyedett, és olyan műszaki berendezéseket kell beszerezni, amelyekkel a vízellátás, esetleges vízpótlás is lehetséges lesz. Erre már készült egy terv két évvel ezelőtt, csakhogy akkor bő egymillió lejre becsülték a költségeket, és a mostani drágulásokkal már kettő is lehet. Ennyi pénze pedig az önkormányzatnak nincs, hiszen több nagyobb beruházás megvalósítása van folyamatban (korábbi pályázatokból), állóvizek rehabilitálására pedig a községek nem tudtak pályázni. De nem adják fel, mert a turizmus munkahelyeket és bevételeket is jelenthet a helybelieknek. Egyelőre földeket kíván az önkormányzat vásárolni a tó környékén, idővel pedig szabályos szabadidős létesítménnyé alakítanák a tavat, ahol belépti díjat is szednek majd, ami a polgármester reményei szerint kicsit megszűri a közönséget, mert jelenleg mindenki azt tesz, amit akar...
Azaz nem éppen: Dombora Lehel azt is elmondta, hogy az eddigi szabad horgászatnak véget vetettek, idéntől ellenőrzik ezt a tevékenységet, idővel pedig napidíjas engedélyeket adnak majd ki.