Nincs még egy olyan munkakör, ahol az egyetemet végzetteknek egy-két évenként újra kellene vizsgázniuk, ez a tanügyben különös terhet ró azokra, akik nem tudnak címzetes állást elfoglalni, s bár vannak, akik többször próbálkoznak, nem mindig teljesítenek egyformán, ezért maradnak le, vagy adott évben nem hirdetnek meg végleges katedrát az ő tantárgyukból, és emiatt kell újból és újból vizsgázniuk – magyarázta lapunk megkeresésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Nem érti, miért ennyire alacsonyak minden évben a vizsgajegyek, főként, mert a kimutatásokból kiderül, a frissen végzettek rosszabbul teljesítettek a régebben oktatóknál. Az lett volna rendjén, ha a régebb tanult tudományos szakmai ismeretekért szerezhető pontszámokat jócskán kiegészítenék, megemelnék a módszertani, pszichopedagógiai felkészültségért megítélt értékelések, és ezek pozitívan befolyásolnák a végső vizsgajegyet. Ám a főtanfelügyelő a sikertelenségért nem csak azokat okolja, akik talán nem készültek fel eléggé jól a vizsgára, hanem a vizsgatételek összeállítóit is, akik időnként olyan elvárásokat fogalmaznak meg, amelyekből kiderül, csak az elméletet ismerik, soha nem tanítottak.

Kiss Imre szerint vannak régebb óta tanító jó pedagógusok is a versenyvizsgázók között, akiknek nem sikerül felkészülniük a jelenkori vizsgák elvárásai szerint, mások úgy indulnak neki, hogy tudatában vannak annak, nem remélhetnek végleges katedrát, de jó nekik a helyettesítői állás is – mondotta. Akik nem érték el az ötös vizsgaátlagot, ősszel újra próbálkozhatnak, ha sikerrel járnak, választhatnak az augusztusi kinevezések után szabadon maradt helyekből, aki pedig nem éri el az ötöst akkor sem, az nem helyezkedhet el a tanügyben. Mit is kereshetnének az óvodában, iskolában a többszöri bukottak, elgondolkodtató, hogy ők tanítanák a gyermekeket – fogalmazott Kiss Imre. A főtanfelügyelő felvetette, igazságtalan, hogy aki nem jut végleges katedrához, annak két-három évente vizsgáznia kell, mert összehasonlításképpen nincs még egy ehhez hasonló munkakör a közszférában, de fontos, hogy kik azok, akik tanítanak, ezért van jelentősége a szűrésnek. Kiss Imre elmondta, azok járnak a legrosszabbul, akik évek óta tanítanak, de a fő szakjukból nincs heti tizennyolc óra egy adott iskolában, ezért nem hirdethető meg az állás véglegesként, emiatt ezek a pedagógusok egyévenként tologatják a kinevezésüket, időnként folytonosság alapján, máskor versenyvizsgával. Kiss Imre szerint az ilyen tanítók, tanárok nincsenek jó helyzetben, de az még rosszabb, ha bukdácsolók foglalják el a helyüket, ami könnyen előfordulhat, mert minden kihelyezésnél a legfrissebb vizsgaeredményeket veszik figyelembe.

A június 13-án tartott, végleges állások versenyvizsgájára Háromszéken 73 címzetes állást hirdettek meg, 366-an vettek részt a megmérettetésen, közülük 145-en (41,2 százalék) érték el a hetest, ami elegendő egy végleges állás elfoglalásához, 148-an (42,05 százalék) ötös fölött – de hetes átmenő alatt – teljesítettek, 59-en (16,76 százalék) az ötöst sem érték el. Az idei egyetemi végzősök a 31,7 százalékos teljesítménnyel lemaradtak a megyei átlagtól, amelyben a korábbi jelentkezők eredményei is szerepelnek. Országosan a közel huszonötezer vizsgázó 48,68 százaléka kaphat végleges kinevezést, a többiek helyettesítői állást foglalhatnak el, a bukottak pedig ősszel újra vizsgázhatnak.