Románia az egész Európai Unió legutolsó helyére (Bulgária mögé) tornászta le magát az egészségügyi ellátásban, és ennek egyik oka az, hogy amikor a költségvetés elfogadásáról van szó, akkor általános amnézia áll be a politikai döntéshozóknál. Így történhet meg, hogy míg az EU-ban a nemzeti össztermék (GDP) átlag 7,2 százalékát fordítják az egészségügyre, és ez az arány a világjárványban 1,5–2 százalékkal lett magasabb, nálunk a GDP 4,2 százalékát kapja az ágazat, amihez 0,5 százalékot tettek hozzá a járvánnyal kapcsolatos kiadások fedezésére – fejtette ki az orvosnő, aki szerint Romániában sérülnek a betegek és az orvosok jogai is, mert a szolgáltatásoknak sem az elérhetősége, sem a minősége nem megfelelő. Anyagi és adminisztratív korlátokat szabnak, behatárolják az orvosok függetlenségét a diagnózis felállításában és a kezelés előírásában, ez feszültséget okoz a beteg és az orvos között, aki csak bizonyos gyógyszereket és vizsgálatokat írhat fel. Ez a helyzet csak a magánklinikáknak kedvez, amelyek virágoznak is, de a polgárnak így egyre több pénzébe kerül az ellátás, ami nem helyes; ahol az állam komolyabb szerepet vállal az egészségügy fenntartásában, ott nem összpontosul néhány kézben a gyógyítás, ezért jó lenne, ha az egészségügyet is stratégiai ágazatként kezelnék Bukarestben, nem hagynák ennyire kontroll nélkül.

Szabó-Soós Klára szerint azonban semmi jele annak, hogy bármiféle terve lenne a kormánynak például a rohamosan elöregedő családorvosi rendszer megmentésére, holott már félezernél több település maradt alapszolgáltatás nélkül, és még a bő 200 millió euróba kerülő országos integrált informatikai hálózat is használhatatlan, nem lehet tudni, hova kerülnek a betegekről oda feltöltött adatok, és ki fér hozzájuk, mert sem az orvosok nem látják a kórházat, sem a kórház az orvosokat a rendszeren belül; még arra sincs válasz, hogy ki felel az egészért. Kérdésre válaszolva azt is elmondta: Romániában a hátrányos helyzetűeknek is alanyi jogon jár az egészségügyi ellátás, akinek nincs adózandó jövedelme, annak az önkormányzat fizeti ki a költségeit, legalábbis papíron. Azt a biztosító visszaélésének tartja, hogy a más országban tanuló egyetemistákat törlik a rendszerből, hiszen a továbbtanulóknak 26 éves korig járna az ingyenes ellátás, akkor is, ha külföldön képezik magukat. A rendszerből csak az marad ki, akinek van jövedelme, de nem fizet egészségbiztosítást, az ilyen esetek megoldása azonban a pénzügyőrségre és más bűnüldöző hatóságokra tartozik – szögezte le. Más visszásságok is vannak: például az ország lakosságának közel tíz százalékát kitevő Bukarestben összpontosul az egészségügyi szakdolgozók 30 százaléka, és az egyetemi központokkal rendelkező nagyobb városokban is többen vannak szakmabeliek, miközben a vidék ilyen szempontból is teljesen el van hanyagolva, és ma már óriási a szakadék ezen a téren is, a kormány pedig ennek csökkentéséért sem tesz semmit.
 
Némi fejlődés

Azért van némi fejlődés: „húsz éve még minden onkológiai kezeléshez szükséges gyógyszert táskában hoztunk Magyarországról, most pedig már egyénre szabott terápiákról beszélünk Romániában is, a betegek pedig szükség esetén perelnek is azért, hogy megkapják a drága gyógyszert vagy műtétet” – válaszolt Vass Levente egészségügyi államtitkár, aki szerint az is előrelépés, hogy 2018-ban törvénybe foglalták a megelőzéshez, vagyis a szűréshez való jogot. Az egészségügyi alaptörvényt egyébként 2001-ben fogadták el, és azóta alig módosították, tehát nyilván nem felel meg a mai követelményeknek, a betegek jogairól például mindössze három és fél oldal rendelkezik, ami nagyon-nagyon kevés. Most olyan a rendszer, hogy monopóliumok alakulnak ki az ellátásban, és az államnak pontosan ezeket kellene folyamatosan lefaragnia, de nagy az ellenállás, apróságokon is fennakadnak. Még a tájékoztatás és a tájékozódás is nehézkes, „irracionális asszimmetria” van a beteg és a rendszer, az orvos és a kórházvezetés, az egyes minisztériumi intézmények között, nem „látják” egymást sokszor a szomszéd osztályok sem, a magánklinikák nem szolgáltatnak adatokat a betegeikről, a várakozólisták is követhetetlenek, egyszóval nagy a zűrzavar. Sok orvos dolgozik azon, hogy az ellátás betegközpontú legyen, és a betegek bizalmának elnyerésén is, mert ezen is van javítanivaló, a 2016-ban uniós pénzből megszervezett szűrővizsgálatokra a bejelentkezők alig 30 százaléka ment el végül. Az államtitkár szerint legalább két utat kellene ajánlani egy betegnek vagy hozzátartozónak, amelyen el tudjon indulni, hogy a megfelelő ellátást megkapja, és nyilván az anyagi keretet is kellene növelni (évente 15 százalékkal), hogy színvonalasabbá váljon az ellátás.

Magyarországon jobb a helyzet

Magyarország több tekintetben jobban áll, és szívesen átadja Romániá­nak a jól működő dolgokra vonatkozó tapasztalatait – jelentette ki Novák Krisztina jogvédelmi biztos, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat munkatársa. Az intézmény a betegek, gyermekek, idősek jogaival foglalkozik, és mindenütt vannak emberei, akiket tájékozódásért vagy panasszal fel lehet keresni. Tavaly például 34 ezren fordultak hozzájuk, ebből 24 ezren egészségügyi kérdésekkel, amelyek 48 százaléka az ellátáshoz való jog sérülését jelezték. A betegek adatai egyébként egy közös felhőbe (internetes tárolóhelyre) kerülnek, ahol a taj-számmal hozzáférhetőek az illető személy és az orvosai számára is, ami igazán hasznos. Novák Krisztina elmondta: intézményük a határon túli ellátásban is tud segíteni a hozzájuk fordulóknak. Sürgősség esetén az EU-tagállamok bárhol ellátják egymás polgárait, de más kezelésekre is van lehetőség külföldön – magyarázta. Beszámolt arról, hogy a betegjogok korai tudatosítása érdekében egy mesekönyvet is kiadtak, amelyet minden óvoda megkapott, és nagy sikere volt, de az iskolásoknak és felnőtteknek is készítettek tájékoztató kártyákat, illetve plakátokat, és az egészségügyi személyzet képzésével is foglalkoznak. Egy honlapot is ajánlott, az eubetegjog.hu sok kérdésre kínál választ.

Segítség magyarul

A betegek sokszor félnek, sokan nem is tudják, hogy mihez van joguk – erősítette meg Virág Tímea Helga, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének alelnöke. Elmondta, hogy a diplomaosztás és a munkahelyi elhelyezkedés között a rezidens orvosok is egészségbiztosítás nélkül maradnak, és azt is, hogy a járványnak pozitív hozadéka is volt, mert a frissen végzett orvosoknak megengedték, hogy kisebb városokban is elhelyezkedjenek, ezúton pedig több fiatal szakember is dolgozik a székelyudvarhelyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi kórházakban, jelentős részük pedig ott is akar maradni. Szervezetük két honlapot is elindított, a segitseg.ma a magyar egészségügyi szakembergárdát gyűjti egybe, akiktől bárki kérdezhet bármit a betegségével kapcsolatban, és fordítást is vállalnak azok részére, akik nem boldogulnak jól a román nyelvvel (mert a törvény szerint ugyan a magyar betegeknek joguk van az anyanyelvükön való tájékoztatáshoz, de a gyakorlatban ez nemigen érvényesíthető), az orvos.ro pedig a rezidensek saját platformja, amely egyelőre csak Maros megyére terjed ki, de bővíteni kívánják. A szórvány számára még nem találtak megoldást, mert ott a magyarul tudó szakembergárda is kis létszámú, de Virág Tímea Helga szerint keresik.