Demeter J. Ildikó
A román politikusok nem azért vannak, hogy az ország gondjaival foglalkozzanak, hanem azért, hogy a saját problémáikat megoldják. Liviu Dragnea levitézlett szociáldemokrata pártvezér az igazságszolgáltatást akarta úgy átalakítani, hogy a korrupció büntetése minél enyhébb legyen, és bár nem sikerült végigvinnie az egész folyamatot, mielőtt börtönbe került, jó néhány könnyítést kieszközölt, amelyeket a nemzeti liberálisok – élükön Klaus Iohannis államfővel – annak idején bőszen kritizáltak, ám miután hatalomra kerültek, egyre fogyó lendülettel már csak ígérgették a kijavításukat. Aztán elhallgattak.
Mert kedvet kaptak ehhez a módszerhez, ami közelebb áll a diktatúrához, mint a demokráciához, de az embereket most úgyis lefoglalja az infláció és a szárazság, ráadásul szépen el lehet terelni a figyelmüket Orbán Viktorral és a székelyföldi focival, ezek amúgy is jobban érdeklik őket, mint az oktatás reformja és benne a doktorátusok. Így lehet betenni a felsőoktatási törvénytervezetbe, hogy a doktori címről bármikor önként lemondhat a viselője. Nyilván arról egy szó sincs, hogy vissza is fizesse az államnak a tanulmányi költségeket, illetve azokat a szép bérpótlékokat, amelyeket a doktori végzettségűek kapnak a közszférában, de most nem is ez az érdekes. Hanem az, hogy ez a cikkely meg fogja szabadítani Nicolae Ciucă kormányfőt a plágiumügyétől, amelynek kivizsgálását leállíttatta, de hogyan: bíróságon kérte az egyetemi diplomákat és címeket hitelesítő testület (CNATDCU) által benyújtott keresetek megsemmisítését, és meg is kapta (egy olyan bírótól, akit a liberálisok neveztek ki, és e döntése után nyomban nyugdíjba vonult), emellett pedig megfélemlítési és lejáratási kampányt indított a magas rangú köztisztviselők plágiumügyeit feltáró Emilia Șercan újságíró ellen, aki szerint a kormányfő 138 oldalas doktori dolgozatában legalább 42 idézőjel és hivatkozás nélküli másolat rejtőzik. Csúf hadicselek egy nyugalmazott tábornoktól, aki állítólag jó katona volt. Ebben a háborúban is megnyert már néhány ütközetet, és a végső győzelemre tör.
A felsőoktatási törvény tervezetében ugyanis a CNATDCU felszámolása is szerepel, azaz ezt a malomkövet is leveszik az áldoktorok nyakából – és a saját tudományos munkájukkal doktorálók nyakába varrják, akik ilyenformán a csalókkal egy kategóriába kerülnek. Holott a valódi reform az lenne, ha a plágiumot is büntetnék mint szellemi lopást, legalább közhasznú munkával. De ez már így marad: áldását adta rá Klaus Iohannis államfő (akinek volt tanárként igencsak szomorú elképzelései vannak arról, hogy milyen is legyen a tanult Románia) és maga az érintett, Nicolae Ciucă kormányfő is. Szemrebbenés nélkül. Az már csak hab a tortán, hogy Sorin Cîmpeanu volt és jelenlegi oktatási miniszter másodszor törvényesítené a doktorátusról való lemondás jogát: először 2014-ben tette meg Victor Ponta akkori kormányfő kedvéért, az egyetlenért, aki élt is a lehetőséggel, megelégelve, hogy az akkor ellenzékben levő liberálisok – élükön a frissen pártelnökké választott szebeni polgármesterrel – folyton rajta köszörülték a nyelvüket. Ponta akkor államfőjelölt volt. Következik Ciucă?
