Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében – közölte tegnap az uniós tanács.
Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó uniós riasztást hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára. A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait.
A rendelet egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentésére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.
A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.
A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, az EU döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kijelentette, az európai uniós gáztakarékossági rendelet megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit, ezért a kormány egyetlen tagállamként nemmel szavazott az elfogadásáról. Közölte, komoly vita zajlott, ami nem is meglepő, miután a közösség az elmúlt hónapokban „energiaellátási vészhelyzetbe lavírozta saját magát”, de végül politikai egyezség született az elfogadásról, amelyet írásos szavazás követ majd borítékolható eredménnyel. Hangsúlyozta: az európai uniós szerződések világosan leírják, hogy a nemzeti energiamix összeállítása, az ellátásbiztonság garantálása és a gazdaság struktúrájának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskör és felelősség, ezért az elfogadott javaslat jogi megalapozottsága minimum kétséges. Emellett koncepciós perhez hasonlította az eljárást, rámutatva, hogy a DPA német hírügynökség már az első felszólalások alatt világgá kürtölte a jóváhagyást.
