Támfalakat építenek, bicikliutat alakítanak ki az oroszfalvi vasúti átjáró környékén, a kényesebb munkálatok magán az úttesten folynak, ahol a kivitelező speciális alapozással próbálja megakadályozni az útalap süllyedését. Ehhez gépeket béreltek, különleges kötőanyaggal, őrölt kavicsos-köves masszával próbálnak kiképezni egy olyan réteget, amely időtálló lehet a Moldvát és Erdélyt összekötő 11-es országút részeként rendkívül nagy forgalomnak kitett Bem József utcában.

„A laborvizsgálatok után kapott recept szerint végeztek el egy speciális stabilizálást, ennek hatékonyságáról hét nap után, újabb vizsgálatok eredményeiből kapunk képet. Egy tartályból permetet szórtak szét, arra került rá egy kötőanyag, majd az egészet összedolgozza egy különleges, nagyon drága gépezet” – mondta el érdeklődésünkre dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester, aki azt reméli, beválik a módszer, és nem lesz gond az út alapozásával.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke – aki szenvedélyes térképgyűjtő lévén sokat tud a megye domborzatának a történelem során végbement átalakulásairól is – a területtel kapcsolatosan elmondta: régi térképeken is tisztán látszik, hogy a Kézdivásárhely és Szentkatolna határával szomszédos területek nagy részét egykor víz borította. A 19. század közepétől kezdve több lépésben végeztek lecsapolási munkálatokat, fokozatosan, a vasúttól egészen Szentkatolnáig. A Lókötő nevű hely például korábban nemcsak használhatatlan volt, hanem veszélyes is. Adatok vannak arról, hogy a víz lecsapolását még a 19. század végén is csak elérni szerették volna. 1899-ben például még csak tervezet szintjén álltak a munkálatokkal. Végül a 20. század első felében sikerült lecsapolni a területek nagy részét, de sok helyen ma sem alkalmas építkezésre vagy szántóföldi művelésre a talaj: esős időben a belvíz okoz károkat, ezért inkább legelőnek hagyják. Magyarázat ez arra is, hogy miért olyan körülményes jó utat építeni ezen a szakaszon.