Az utóbbi hetekben egy új hang robbant be a hazai zenei életbe. Jobbára fiatal és a rajongók által kedvelt sepsiszentgyörgyi arcok, a meglepő talán csak annyi, hogy új zenei stílusban muzsikálnak. Petri Gergő – Gregor és Ráduly Botond – Manó inkább a keményebb hangzásokról volt ismert, most az indie folk műfajban hoztak egy már sikert arató dalt és annak videóklipjét (a Warm Freeze című dalukat július 10-i bemutatója óta immár több mint húszezren nézték meg). A Mano & Gregor név ellenére a zenekar tagja három másik nagyszerű zenész is: Kádár Zoltán János – Krampusz, Kis Tamás és Szekeres Árpád Áron. Petri Gergőt kérdeztük az indíttatásról, a tervekről.
– Több zenekarban, több stílusban mutattátok eddig magatokat. Miért éppen indie folk?
– Manót több éven keresztül a romániai tehetségkutatókból ismerte a közönség, és igaz, hogy ott is inkább a rock stílusában sikerült neki maradandót alkotnia, jómagam ugyancsak inkább a rockzenében mozogtam többet, de a külföldi turnéim segítettek abban, hogy több stílus eljusson hozzám. Ilyen volt az indie folk is. A hangszerelése miatt tetszett, mert szépen összefoglalta azt, amit én a zenéről gondolok. Az akusztikus gitár őszinte lelke a jókedvűség megtestesítőjeként velem maradt, és amikor Manóval újra azon kezdtünk gondolkodni, hogy együtt csináljunk valamit, akkor megmutattam neki. Tudtam, hogy tetszeni fog, mert ez egy őszinte stílus, könnyű vele kommunikálni, és nagyjából minden stílusjeggyel rendelkezett, ami Manó zenei kommunikációját tükrözheti. Egy rövid ismerkedés után egyértelmű volt, hogy el tudunk indulni egy olyan zenei irányzat felé, amely Romániában még nem igazán otthonos zenekari körökben.
– Beindítottátok a promózást a közösségi felületeken, és nem csak. Pontosabban milyen felületeken jelentek meg, milyen zenei anyaggal, és milyen az eddigi fogadtatás?
– A fogadtatás semmi túlzás nélkül nagyon jó volt, mindenki érdeklődik, elismeri, hogy magas szintű produkciót sikerült létrehoznunk viszonylag rövid idő alatt. A rádiókat kérnünk sem kellett, hogy játsszák számainkat, olyan is akad, ahol a szerkesztő saját döntéséből napi öt-hat alkalommal is bejátssza, aminek normális esetekben komoly költségei lennének. A YouTube-nézettség tíz nap leforgása alatt mindjárt 20 000-re nőtt, és hozzászólnak a videónkhoz, illetve nyomkodják a kedvelem gombot. Minden várakozásunkat felülmúlta ez a fogadtatás. Dalunkat, amelyből videóklip is készült, a YouTube platformon lehet megtalálni, de már a Spotify-on, a YouTube Musicon és iTuneson is meghallgatható. A zenekart a Facebookon és az Instagramon lehet követni, örvendünk és hálásak vagyunk minden új érdeklődőnek.
– Eléggé telített a szórakoztatóipari piac, milyen tervekkel és eszközökkel vágtatok bele a közönség meghódításába? Kiknek szóltok elsősorban, kik a célközönség?
– Telített, de szerencsére nem azzal, amit mi szeretnénk képviselni. A mi szándékunk egy új zenei közösséget formálni, ahol leromboljuk a falakat közönség és zenekar között. Szerintünk már elavult formátum az, hogy a zenekarnak a színpadon a helye, a közönségnek pedig a színpad előtt. Mi együtt akarunk élni a közönséggel, teljesen véletlenszerű helyeken szeretnénk és fogunk megjelenni, akusztikus hangszereléssel, és a közönségünk mellett akarunk játszani, nem előttük. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek ezeken a helyeken úgy érezzék magukat, mint egy nagy társaságban, ahol mindenki egy tábortűz mellett ül és énekel, de a zenészek minőséget adnak. Ezzel nem csak a közönséget szeretnénk összekovácsolni, hanem közösséget teremteni. Így kis bárokban, az utcán és más érdekes helyeken is megláthatnak, hallhatnak majd bennünket, akár teljesen véletlenszerűen, megihatunk egy sört közösen és boldogan énekelhetünk együtt. A színpados koncertekre is fel vagyunk készülve persze, és minden meghívást szívesen elfogadunk.
– Manapság nehéz érvényesülni a zenei piacon. Van-e segítségetek, a művészi-alkotói munkán kívül a jó értelemben vett „értékesítésben” kire, kikre számíthattok?
– Szerencsére, ha jó dolgot csinálsz, akkor mindig akad segítség. Ezt a videóklip munkálatai is bizonyították, és a koncertszervezésben sem lesz ez másként. De igyekszünk, amennyire csak tudunk, függetlenek maradni, hogy ebben a mentalitásban tudjuk folytatni a munkánkat. Amíg magunkra figyelünk, addig őszinték vagyunk, amikor meg a szervezők igényeit lessük, akkor picit mindig letérünk erről az útról.
– Tervek, koncertek az elkövetkező időszakra?
– Debütálásunk időpontja miatt a nyári fesztiválok idénre nagyjából elmaradnak. Ezért igyekszünk megfogni az őszi fesztiválokat és elindítani egy európai koncertszervezést, hátha tavaszra össze tudunk hozni egy európai turnét is. Szerencsére őszre már van meghívásunk, ezért nem aggódunk. Ezek mellett pedig szervezzük az akusztikus megjelenéseinket.
– Mi a legfontosabb üzenete a zenéteknek?
– Mi szeretnénk egy olyan világban élni, ahol az emberek nem büntetik egymást olyan dolgokért, amiről a büntetett nem tehet. Ilyen a bőrszín, a nyelvi és kulturális hovatartozás, így zenénknek is ez az első és legfontosabb üzenete. Mi egy békés és kulturált világban hiszünk, ahol mindenkinek megvan a helye. Szeretnénk jó interkulturális kapcsolatokat, és magyar anyanyelvűekként azon kevesek közé akarunk tartozni Romániában, akik ezekért mindennap tesznek is valamit. Üzenetünk tehát minden háborúra buzdító egyénnek, hogy a béke katonái többen vannak, és úgyis győzedelmeskedni fognak… Tizenhat év barátságból építettünk valamit, amit most mutatunk meg a világnak, és szerencsére olyan társakra akadtunk ebben, akik hasonlóan motiváltak, mint mi. Ez a társaság éppen ezért egy zenekar, a név ellenére, és együtt szándékozunk továbbmenni.
.jpg)
