A kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének és megbélyegzésének szigorú megbüntetését szorgalmazta Klaus Iohannis elnök tegnap, a roma holokauszt emléknapján közzétett üzenetében.
Az államfő felidézte: nyolcvan évvel ezelőtt a Ion Antonescu marsall által vezetett Hitler-barát román kormány mintegy 25 ezer romát deportált Transznisztriába, ahol a túléléshez szükséges legalapvetőbb feltételeket sem biztosította számukra. A deportáltak mintegy fele meghalt. Hozzátette: mindez a román történelem sötét fejezete, amelyért a román állam felelősséget vállalt.
Mint mondta, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború Romániában is – akárcsak az egész Európában – felerősítette a gyűlölködő hangokat, gyakoribbá tette a diszkriminatív és rasszista megnyilvánulásokat.
„A rasszista vagy soviniszta megnyilvánulások megengedhetetlenek. Ezeket határozottan el kell utasítani és el kell ítélni. (...) A kisebbségek megbélyegzését, hátrányos megkülönböztetését mindannyiunknak szigorúan el kell marasztalnia” – fogalmazott az egyik tanácsadója által felolvasott üzenetben Klaus Iohannis.
A roma holokauszt emléknapjára a Libertatea napilap egy 2019-es történetet elevenített fel, amellyel kapcsolatosan a közelmúltban született az első fokú bírósági ítélet. Egy cigány asszonyt, aki két gyermekével a kórházból próbált hazajutni egy szilágysági faluba, nem engedték fel az autóbuszra, és amikor hangosan tiltakozott a diszkrimináció ellen, a nyugalmazott rendőrtisztből lett buszsofőr seprűnyéllel kezdte ütlegelni. Amikor az asszony a segélyhívó számon jelentette a történteket, ott is becsmérlő szavakkal utasították el. Az első fokon eljáró zilahi bíróság nem állapított meg diszkriminációt az ügyben, és mindkét felet elmarasztalta. A roma nőnek csendháborítás miatt 1800 lej bírságot és perköltségeket kell fizetnie, a buszsofőr egy év tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mindkét fél fellebbezett a büntetés ellen.
