A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek. Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán–orosz megállapodás – mondta Gerhard Schröder a Stern német hírmagazinban közölt interjúban. Ezt a megállapodást „talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni” – közölte.

Kiemelte, hogy az orosz kormány részéről „hiba” volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban „igazán fontos problémák” tárgyalással is rendezhetők. Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve „békediktátumnak” minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz. Így például „abszurd” az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. A Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyé­ben is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség – sorolta Gerhard Schröder. Arról is szólt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása. Közölte: nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán 20 százalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 vezeték.

Azzal kapcsolatban, hogy a háború kezdete óta a korábbinál is élesebb bírálatok érik az orosz elnökhöz fűződő viszonya miatt, kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Vlagyimir Putyinnal. Gerhard Schröder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével keltett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságának lett az elnöke, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek. Gerhard Schröder a bírálatok hatására májusban távozott orosz vállalati tisztségeiből. A megtámadott Ukrajna mellett kiálló SPD-től azonban így is igen távolra sodródott. Tagsága megszüntetését csaknem húsz pártszervezet kezdeményezte, az ügyben júliusban indult eljárás.

Befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tegnap a karbantartást végző vállalat mühlheimi telephelyén. A kancellár a több tonnás berendezés előtt tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a turbina nem csupán kifogástalan állapotban van, hanem az összes hivatalos dokumentum is rendelkezésre áll ahhoz, hogy leszállítsák a vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalatnak. A turbina használatba vételének jogi akadályai sincsenek, hiszen a földgázkitermelés és a földgáz-kereskedelem területét nem érintik az Ukrajna ellen indított háborúja miatt Oroszországra kivetett szankciók. Már csak arra van szükség, hogy az orosz fél oldalán „legyen valaki, aki azt akarja, hogy megérkezzen” a berendezés – mondta Olaf Scholz.