MADARAS DÉNES, Sepsiszentgyörgy. Már nagyon bosszant, hogy sok helyütt fordítva, román szórend szerint írják a nevemet (elöl a keresztnév, hátul a családnév), holott én minden papírt félreérthetetlenül töltök ki, és ahol lehet, külön kérem is, hogy ne Dénes Madaras jelenjen meg. Ennek ellenére a bankkártyámat is így állították ki, és külön utánajárásba került újat kérni; mindenütt nem is jártam sikerrel, például a telefontársaság nem volt hajlandó helyes, magyaros sorrendre javítani a nevemet.
N. N., Sepsiszentgyörgy. A Gyöngyvirág utcában legalább húsz kóbor kutya csatangol mindennap, összerondítanak mindent, és néha úgy marakodnak éjjel is, hogy csukott ablak mögött sem lehet tőlük aludni. Tettünk már panaszt a városházán mi is, meg a szomszédok is, de eredmény nélkül, a félvad falka és a vele járó kellemetlenségek maradtak.
GÁLFALVI GÁBOR, Alsóboldogfalva. Bár a nyolcadik X-emet tapodom, Isten kegyelméből eddig csupán két alkalommal voltam betegként kórházban. Először 23 évesen, viszont az Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. Fél évszázados falusi tanítói munkám végeztével ez évben észleltem, hogy rohamosan romlani kezdett a látásom. Dr. Cheresteş János főorvos úrhoz kerültem kivizsgálásra, aki egyébként nagy hírnévnek örvend Hargita megyében is. Megállapítása szerint, hogy a számomra nélkülözhetetlen írást-olvasást folytathassam, feltétlenül műtéti beavatkozásra volt szükség. A megadott időpontban jelentkeztem a sepsiszentgyörgyi szemészeti klinikán, ahol igen kellemes tapasztalatban volt részem. Sehol az országban nem észleltem ilyen kedvességet, előzékenységet a betegekkel szemben. Érdemesnek tartom megemlíteni az osztályon észlelt rendet és tisztaságot is. Jó pár éve kiemelten dicsérik e klinikát, és miután személyesen is alkalmam volt meggyőződni az itt folyó munkáról, köszönetemet fejezem ki mindazért, amit értem és a többi betegért nap mint nap önzetlenül tettek és tesznek.
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. A sepsiszentgyörgyi önsegélyző pénztár tagjaiból alakult Reménység nyugdíjasklub nemrég ünnepelte 13. születésnapját. Batyus összejövetelünket megtisztelte jelenlétével Antal Árpád polgármester, Sztakics Éva alpolgármester és Édler András képviselőjelölt, aki elismeréssel illette tevékenységünket. Klubunk mintegy nyolcvan tagot számlál, az elmúlt években alkalmunk volt barátságot kötni délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és magyarországi sorstársainkkal, cserekirándulásokat szerveztünk, versenyeken vettünk részt, és okleveleket is hoztunk haza. Saját zászlónk is van, zöld színe a reményt jelképezi. Tagjaink készséggel helytálltak a közösségi munkában, örömmel vettek részt falusi kiszállásokon, és műsorainkkal az idős, reményvesztett magányosokat is próbáltuk felvidítani. Támogatóinknak és nyugdíjas vezetőinknek köszönhetően bebizonyítottuk, hogy nem csak a húszéveseké a világ.
Rejtélyes módon megrongálódott egy földszinti tömbházlakás frissen elkészült szigetelése városunkban. A látvány elgondolkodtató. Vajon vandálok rohamozták meg, vagy elszámolás áldozata lett? A kár nem csak a tulajdonosé, hanem minden egyes városlakóé...
Huszár Szilamér, Sepsiszentgyörgy
