A sírban a régészek feltételezése szerint egy nőt temettek el mintegy 4600–4300 évvel időszámításunk előtt, az ő hajfonatait díszíthette a most előkerült kincslelet.

„Fogazata és a csontok mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről van szó. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, nőket csak nagyon ritkán. Szeretnénk megtudni, hogy miféle kultúrához tartozott a személy, és azt is, hogy az Erdélyi-szigethegységből származó aranyból készültek-e a gyűrűk” – idézte az Ebihoreanul.ro portál az ásatásokat vezető Călin Ghemist, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum régészét.

Ghemis amiatt is szenzációsnak tartja a leletet, hogy – mint elmondta – ebből a korból az egész Kárpát-medencében mintegy 150 aranytárgy került eddig elő, itt azonban egyetlen sírban találtak 169-et. Hozzátette: dolgoznak a gyűrűk megtisztításán. Ezek össztömege meghaladja a 200 grammot. Azt is megjegyezte, hogy marosvásárhelyi és hollandiai laboratóriumba küldtek elemzésre csontleleteket. Ezek eredményei alapján készítik el a leletről szóló publikációt.

Gruia Fazekas, a Körösvidéki Múzeum régészeti osztályának vezetője azt valószínűsítette, hogy év végére ki is állíthatják majd a kincsleletet.

A múzeum régészei a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Román Akadémia és a Nagyváradi Tudományegyetem régészeivel együttműködésben végeztek feltárásokat március 29. és június 25. között az A3-as, észak-erdélyi autópálya majdani nagyváradi bekötőútjának a nyomvonalán. A feltárások során kilenc régészeti lelőhelyet azonosítottak. Három ezek közül a csiszolt kőkorszakból, az időszámításunk előtti hatodik évezredből származik, kettő a bronzkorból, kettő a római korból, egy a 13–17. századból, egy pedig a 20. század elejéről.