„Az ukrajnai különleges hadművelet az egypólusú világ végét jelenti” – szögezte le Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tegnap a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia megnyitóján. „A többpólusúság valósággá vált. Ennek a világnak a sarkai már világosan kirajzolódnak” – mondta.
Sojgu szerint a fő különbség e pólusok között az, hogy amíg egyesek tiszteletben tartják a szuverén államok érdekeit és figyelembe veszik az országok és népek kulturális és történelmi sajátosságait, addig mások figyelmen kívül hagyják őket. Értékelése szerint a globális biztonsági rendszer radikális változáson megy keresztül, az Egyesült Államok és szövetségesei feltétlen dominanciája már a múlté.
A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a NATO „ledobta álarcát”, többé nem leplezi agresszív jellegét, mert a szövetség stratégiai tervezési dokumentumai rögzítik a globális dominanciára szóló igényt, a blokk érdekszférájába vonva Afrikát, a Közel-Keletet és az ázsiai-csendes-óceáni térséget. Sojgu szerint a Nyugat arra törekszik, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakult rendszerét egy úgynevezett „szabályokon alapuló világrenddel” váltsa fel. A logika egyszerű és ultimátumszerű. Akit a szövetség úgynevezett demokratikus partnernek jelöl, az vagy elveszíti szuverenitását, és a történelem állítólagos helyes oldalára áll, vagy az úgynevezett autoriter rezsimek kategóriájába kerül, amelyekkel szemben a befolyásolás minden eszköze alkalmazható, egészen az erőszakos nyomásgyakorlásig – mondta.
Az európai biztonsági helyzet rosszabbá vált, mint amilyen a hidegháború csúcspontján volt. A szövetség katonai tevékenysége maximálisan agresszív, oroszellenes irányultságot öltött. Jelentős amerikai erőket telepítettek a kontinensre, a koalíciós csapatok száma Kelet- és Közép-Európában a sokszorosára nőtt – hangoztatta. Rámutatott, hogy a NATO már a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború előtt megkezdte keleti szárnyának megerősítését. Szerinte ez a folyamat megpecsételi a hidegháború idején Európában létrehozott bizalmi és fegyverzet-ellenőrzési mechanizmusok leépülését, amelyek meghonosítását egyébként korábban szakértők az ázsiai-csendes-óceáni térségben is javasolták.
Sojgu szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása és csapásmérő fegyverek esetleges telepítése ezeknek az országoknak a területén megváltoztatja a biztonsági feltételeket a balti térségben és az Északi-sarkvidéken, és szükségessé teszi az orosz védelmi megközelítések felülvizsgálatát. Mint mondta, nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a finn és a svéd csatlakozás oka egy orosz „különleges hadművelet”, mert ezeknek az országoknak a szövetséghez való közeledése már évek óta tart.
Hazugságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint Oroszország taktikai nukleáris és vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy katonai szempontból nincs szükség ilyen fegyverekre. Az orosz nukleáris fegyverekkel a fő célunk a nukleáris támadás elrettentése – mondta Sojgu.
A tárcavezető szerint erőfeszítéseivel a NATO igyekszik elnyújtani a súlyos emberveszteségeit eltitkolni próbáló „kijevi rezsim agóniáját”, noha a szövetségnek nincs kétsége afelől, hogy a „különleges hadművelet” céljait maradéktalanul végre fogják hajtani, ellenben kudarcot fognak vallani az Oroszország stratégiai és gazdasági meggyengítését, Moszkva nemzetközi elszigetelését célzó törekvések.
