A szent korona másolatát avatták fel az olaszteleki református templomkertben szombaton. Mint elhangzott, az adományba kapott alkotás maga nem képvisel jelentős anyagi értéket, ám szívünk számára mégis felbecsülhetetlen kincs: nemzetünk összetartozását fejezi ki, és szól történelmünk dicsőséges pillanatairól és veszteségeinkről is.
Tüzes-Bölöni Ferenc református lelkipásztor Máté evangéliumának igéjére alapozott igehirdetésében arról beszélt: ne egymáson próbáljunk felülkerekedni, hanem tanuljunk meg szeretni, és ezáltal békességben élhessük életünket, legyünk valóban áldássá embertársaink, közösségünk és a világ számára. „Kétezer esztendő óta próbáljuk megtanulni ezt az utat, kétezer esztendő óta próbáljuk megtalálni magunkban ezt a csodálatos erőt, és kétezer esztendő óta botladozunk azon az ösvényen, amelyet ő megmutatott számunkra, és amely bár keskenynek tűnik, de az életre, a jövendő felé vezet bennünket. És ezer esztendővel ezelőtt történt valami különleges. Talán nem annyira eget és világot rengető, mint kétezer esztendővel ezelőtt, de mégis valami meghatározó a mi népünk és nemzetünk számára. Mert ugyan talán azt mondhatnánk, hogy megértette valaki Jézusnak a küldését, a parancsát, és ha talán nem is tudta úgy teljesíteni, ahogyan illett azt, a jézusi mérce szerint, de mégis valódi örökösséggel, Istentől kapott lélekkel új utat jelölt meg, új irányt szabott ki egy nép és egy nemzet számára” – mondotta.
A templomkertben a leleplezésre váró műalkotás mellett Bartha Imre, a v. Dálnoki Veress Lajos székelytörzs törzskapitánya a Történelmi Vitézi Rend egyik vállalt feladatának a nemzeti érzelem erősítését, a magyar történelem nagy pillanatainak felelevenítését és hagyományaink őrzését nevezte meg. Mint mondotta, jelentős feladat ez napjainkban, amikor a globalizációt szorgalmazó erők – köztük az Európai Unió – egyre inkább eltörölnének mindent, ami nemzeti és keresztyén. Számunkra, az elszakított részeken élőknek éppen ezért létkérdés, hogy gyarapítsuk azokat a jelképeket, amelyek folyton arra emlékeztetnek, megőrizni való ezernyi értékünk van. Állítsunk minél több emlékművet, kopjafát, avassuk emléktáblák sorát – mondotta.
A rend Erdélyben nyolcvanat állított az elmúlt években, a v. Dálnoki Veress Lajos székelytörzs idén öt emlékhelyet hozott létre az idők folyamán, csak Olaszteleken pedig hármat: kopjafát állítottak a temetőben Bálint László úzvölgyi hősnek, az iskolaudvaron az egykori országzászló alapzatán a trianoni tragédiára emlékező táblát helyeztek el, a székelyszáldobosi keresztútnál pedig székely kaput állítottak az 1940-ben bevonuló honvédek tiszteletére. „Most pedig itt állunk őfelsége, a Szent Korona másolata előtt, és emlékezünk. Emlékezünk a történelmi Magyarországra, királyainkra, dicsőséges korszakokra, vérveszteségeinkre, államalapító első királyunkra, ki keresztény hitre térítette a magyar nemzetet” – mondotta.
Bartha Imre köszönetet mondott anyaországi rendtársuknak, Kerecseny László koronaőr törzskapitánynak és barátainak az adományozott műalkotásért. Mint mondotta, az adományozók szerint nem nagy értékű a korona műkőből készült másolata, számunkra mégis felbecsülhetetlen érték, amire ha ránézünk, könnyel kell megteljen a szemünk – fogalmazott.
Vitéz Lázár Elemér tiszteletbeli helyettes-kapitány és Bartha Imre leplezte le, Keserű Sándor tanár Szent István történelmünk századokra meghatározó jelentőségéről és a korona magyar történelemben betöltött szerepéről beszélt.
Lázár Elemér köszönetet mondott Barta Imre törzskapitánynak és Kósa Ilona székkapitányasszonynak az elvégzett munkájukért és az ünnep megszervezéséért, Tüzes-Bölöni Ferenc a múltra odafigyelőkre és a jövőért fáradhatatlan kitartással és hittel munkálkodókra kért áldást. Az eseményen fellépett az olaszteleki Harmónia kórus, Diményi Olga verset mondott, Boda Boglárka és Varga Gyopár gitárkísérettel éneket adott elő.