Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter tegnapi sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.
Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ellenzi ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke. Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása „a németek részéről történő megtévesztés”. A Der Spiegel „azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt (...), hanem Jourová asszony” – mondta a miniszter. Szerinte viszont Von der Leyen fontos német politikusként „nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt”, mivel újabb feltételeket támaszt a több közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek.
Ziobro felidézte: 2020 decemberében figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a „cinikus (...) német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére”. „Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszanak a német Von der Leyennel az élen” – mondta Ziobro.
A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, az uniós pénzek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi. Augusztus elején Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország „maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.
